2013. január 31., csütörtök

Sajnálom, de Stacy.... 57.rész.

                                       *Stacy szemszöge*

Bent feküdtem az ágyon, Eleanor mellettem, és tudtam hogy pár másodperc múlva Anne is meg fogja tudni az igazságot. Szörnyű érzés ez. Eleanor még nem tudja.
-Stacy, ahogy látom jobban vagy.-mosolygott rám.
-Eleanor..-néztem rá üres tekintettel.
-Tessék?
-Kérlek, ha valaki mond neked valami rosszat is, kérlek maradj meg te és soha ne ess össze.-mondtam neki.
Eleanor csak bambán nézett rám, szerencsére ő még nem tudta hogy mi bajom van. Kinéztem az ablakon, és néztem ahogy Anne és az orvos beszélget.
-Sajnálom, de úgy néz ki hogy Stacy daganatos.-mondta el az orvos Annenek.
-Mi?? Az nem lehet. 18 éves hogy lenne már daganatos?-kérdezte Anne felháborodva.
-Minden jel arra utal, hogy ez a baja. Szerencsére hamar észre vettük.-mondta el az orvos.
Anne szemeiben össze gyűltek a könnyek. Nem tudta hogy mit tegyen. Könnyeit vissza fojtva, bejött a kórtermembe. Össze esetnek tűnt. Tudtam, hogy tudja. Megállt ágyamnál, és csak nézett szomorú tekintetével. 
-Merre van szerintetek a mosdó?-kérdezte El.
-Azt hiszem hogy jobbra van a folyosón.-mondta Anne.
Eleanor kiment a szobából, Annel maradtam. Anne csak nézett, és megsimogatta arcom.
-Minden rendbe jön Stacy.
-Anne. Ugye nem szólsz Harrynek? Vagy bárki másnak?-kérdeztem tőle.
-Nem. Egy ideig.-válaszolt.
-Ne. Ne is mond el. Kérlek. Egyszer mindenki rájön majd.-makacskodtam.
-Stacy nem titkolózhatsz. De nem mondom még el.-mondta.-Tudod a legszörnyűbb az, hogy te vagy az első olyan lány Harry életében, akit lányomként szeretek. Nagyon rossz ez most nekem..-ahogy mondta, hangja sokszor elcsuklott.
Megöleltem Annet. Soha egyik barátom anyukája sem mondott még nekem ilyet. Nagyon jól esett. 
-Segítesz nekem ezt átvészelni?-kérdeztem ijedt hangon.
-Mindenben segítek.-szorította kezemet a kezéhez.
Eleanor is vissza jött. Látta hogy Anne szemében könnyek gyűlnek, ahogyan az enyémben is.
-Hé. Miért vagytok letörve?-kérdezte.
-Csak..Régi sztorikat meséltem Stacynek Harry gyermek koráról.-vágta rá Anne.-Lányok nekem most mennem kell, de amint tudok vissza jövök.-mondta. Arcomra adott egy puszit, Elt megölelte és elment.
Eleanor velem lesz,este is. Nem megy iskolába. Vagyis ő úgy tervezi. Még csak délután 3 óra van. Telefonom csörgése zavarta meg a csöndet. 
-Tessék?-kérdeztem bele.
-Szia Stacy. Jól vagy kicsim?-Harry morgós hangja szólalt meg.
-Persze. Minden rendben van velem. Hiányzol.-hazudtam neki, már megint, de nem zavarhatom most ezzel össze. 
-Te is nekem. Szeretnélek már megölelni.-mondta.
-Majd fogsz.-válaszoltam enyhe mosollyal az arcomon.
-Édesem sajnálom hogy összesen beszéltünk 1 percet, de alig van időnk. Most is mennem kell...-mondta sunyi hangon.-Majd még felhívlak. Szia és szeretlek.
-Én is szia.-tettem le a telefont.
Rossz érzés volt az hogy nem mondtam el Harrynek, azt amiről csak Anne tud. 


                                          *Louis szemszöge*

Alig várom hogy végre Londonban lehessek. Nem tudom elhinni hogy lerövidítették az Amerikai turnénkat. Remek hír. 15 perc múlva indul a gépünk vissza Londonba. Harry és Niall sehol nincsen. Nem tudjuk merre lehetnek. 
-Hé Liam hívtad Niallt?-kérdeztem meg Liamtől.
-Igen. Vagy 100-szor de nem veszi fel.-mondta.
-Zayn te is próbáld. Én hívom Harryt.-mondtam.
Hívtam többször is de ő sem vette fel. Biztos a nagy zajban nem hallják a telefonjukat. Már csak 5 perc volt indulásig,úgyhogy 3-an felszálltunk a gépre, reménykedve hogy Harry és Niall is ide érkezik. Azért még a gépen is próbálgattuk hívni őket de semmi. Nem tudtuk mi van velük. Egyébként nagyon izgatott vagyok. Végre láthatom Eleanort,megcsókolhatom és vele lehetek. Ez a legtöbb amit kérhetek. Liam és Zayn már el is aludtak. Én is álmos vagyok. Nem csoda, tegnap hajnali 3-kor feküdtünk le és már 8-kor  fel kellett kelnünk, egy interjú miatt. Nagyon fárasztó. Érzem hogy pár perc és bealszok. 
*Órákkal később*
Jól hittem. Tényleg gyorsan bealudtam. Telefonomat megnéztem és 10 nem fogadott hívás Harrytől, és 5új üzenet. Megnyitottam az üzeneteket. 

"Louis segítenetek kell valahogy rajtunk. Niall és én rossz gépre szálltunk fel. Most itt vagyunk Kanadában. És nem indul gép csak holnap. Segítsetek valahogy" 

Hangosan felnevettem. Nagyon szerencsétlenek. Liam és Zayn is elolvasta az üzenetet és ők is nevettek. Mi már landoltunk. Londonban vagyunk. Liam, mint egy kis fiú, annyira örül neki. Belül szerintem mind a hárman tombolunk. Leszálltunk a gépről, és beszálltunk egy taxiba. Megkértem, hogy a házamba vigyen minket. Oda vitt. Bementünk a házba. 
-Eleanor, Stacy.-kiabáltam. 
Nem jött válasz.A fiúk felmentek,hátha alszanak, de nem. A ház üres volt. Bementem a konyhába. Egy levél volt a földön. Felvettem, és gondoltam elolvasom. Stacy levele volt. Mit keres itt az ő levele? Gondolkodtam ezen. De mivel most csak egyedül vagyok elolvasom. Olvastam, és ledöbbentem. Nem hittem a szememnek. Azonnal fel kellett hívnom Stacyt. 
-Stacy, mi ez a levél?-kérdeztem ledöbbenten.
-Milyen levél Louis?-kérdezett vissza.
-Az amelyik a konyhában volt a földön. Igaz?-kérdeztem tőle. 
-Louis...-csuklott el a hangja.
-Hol vagy most??-kérdeztem.
-A kórházban.-mondta.
-Bemegyek. Most azonnal.-mondtam és lecsaptam a telefont.
Kimentem a konyhából. A fiúk ültek a nappaliban és csak annyit mondtam nekik hogy: "Nem sokára jövök". Beszálltam az autóba, és a kórházba indultam. Fejemben Eleanor járt. Egyébként már este van. 9 óra. Nem érdekelt.  Leparkoltam a kórházba, papparazzik itt is megtaláltak. Berohantam, és a recepción Stacy szobáját kerestem.
-Stacy Knight?-kérdezte a recepciós. Bólogattam.- Ő a 10-es szobában van a 2. emeleten.
Ahogy elmondta már el is tűntem. Fel menetem a másodikra. A 10-es számot kerestem a kórtermek ajtaján. Megláttam a folyosó végén a 10-es és berontottam.
-Stacy. Tényleg daganatos vagy?-mondtam hangosan.
-Micsoda??-emelte fel fejét Eleanor.
-Srácok..-csuklott el hangja és szemeiből könnyek versenyeztek.


12komment és új rész. Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/136278953190673/ . Csatlakozz, kérdezhetsz bármit a blogról vagy esetleg másról. Iratkozzatok fel és írjatok olyan dalokat amik szerintetek illenének a bloghoz. :)

2013. január 29., kedd

Váratlan levél. 56.rész.

Felkelésem után, le mentem a földszintre elkészíteni reggeli kávémat. Eleanornak is készítettem egyet. Habár ő mindig később kel mint én, de azért megcsináltam neki is.Leültem a kanapéra, bekapcsoltam a TV-t,közben kávémat szürcsölgettem.Kapcsolgattam a TV-t, amikor hirtelen megláttam Robot a TV-ben. Kiköptem a kávét az asztalra. Aztán pedig meg néztem hogy miért van benne. Egy építéssel kapcsolatban volt. Nem nagyon érdekelnek a házak. Azon gondolkodtam, hogy Harryvel mi úgyis házat keresünk. Akkor esetleg Rob segíthetne nekünk. De ezt majd csak akkor hogyha Harry haza jön. Tovább léptem a kapcsival, de semmi érdekeset nem találtam ezért inkább kikapcsoltam. 11óra van. Eleanor még most nyitja ki a kis csipáit. Felvittem neki a kávéját.
-Jó reggelt. Hoztam kávét.-köszöntöttem.-Miért sírsz?-kérdeztem.
-Louis szokott nekem kávét hozni reggel, és mert rosszat álmodtam. De nem érdekes.-mondta.
-Meghallgatom. Mond el.-kértem meg.
-Csak annyi hogy szakítottam Louissal.-mondta.
-Oh értem. Az nem jó.-mondtam.
-Nem érdekes. Csak egy álom volt. Mit csinálunk ma?-kérdezte El.
-Hát holnapra még nem adtak fel semmit.Úgyhogy elmehetnénk valahova. Danielle hol van egyébként?-kérdeztem.
-Azt hiszem most otthon aludt, mert a tesója haza jött.-mondta El.
-Oh. Akkor..Mégis mit csináljunk ma?-kérdeztem újra.
-Egész napos pizsama és kaja?
-Benne vagyok. Nézzünk valami filmet.
-Mindig filmet nézünk. Csináljunk twittcamot. A fiúk hátha észre veszik.-nevette el magát Eleanor.
Végülis miért ne? Vetettem fel magamnak ezt a kérdést.
-Akkor addig kezd el. Kimegyek megnézni a postát.-szóltam Elnek.
Elindultam a postához. Megnéztem a leveleket. Nekem is jött egy. Pedig nem is itt lakom. A kórházból jött. Bementem a házba és felnyitottam a levelet. Olvastam, és csak olvastam. Egy pontnál ledermedtem. Már az ájulás szintjén voltam.
-Hé mi tart ennyi ideig?-futott oda hozzám nevetve Eleanor.
Nem szóltam egy szót se, csak összeestem. Kezemből kiesett a levél. Eleanort nem érdekelte a levél. Próbált felébreszteni, ütögetni az arcom, de semmi. Csak feküdtem. El a telefonhoz rohant hogy felhívja a mentőket. Anne-t is felhívta. A mentők se perc alatt kijöttek. Felemeltek és tettek be kocsiba. El velem jött, Anne pedig a kórházban várt minket.
-Mégis mi történt Eleanor?-kérdezte Anne.
-Nem tudom. Olvasott egy levelet, majd össze esett. Félek Anne. Nem akarom hogy baja essen.-mondta könnyes szemekkel.
-Nem lesz semmi baj.-nyugtatta Anne.
Az orvosok azonnal kivizsgáltak. Majd befektettek egy kórterembe. Eleanor megkérte az orvosokat, hogy had maradjon velem addig amíg nem engednek ki a kórházból. Anne is velem volt. 2 órát voltam eszméletlen. Mikor kinyitottam a szemem, nem tudtam hol vagyok.
-Mégis hol vagyok?-kérdeztem.
-A kórházban.-válaszolt Anne.
-Mit keresek itt?-kérdeztem.
-Össze estél.-mondta El.
-Oh. Akkor már értem.-mondtam és szemem bekönnyesedett.
-Stacy mi történt? Mi volt a levélben?-kérdezte Anne.
-Nem érdekes-mondtam.
Bejött 1 orvos aki elmondta hogy mit kell tennem.
-Szóval Stacy. Úgy néz ki hogy egy sokkot kaptál azért történt ez.
-Ez legális?-vágta félbe El.
-Ritka, de igen.Szóval mi a levélre gondoltunk hogy azért.-mondta.
-Miért kell mindenkinek szóba hoznia azt a levelet?-kérdeztem és arcomon lepördült 1-2 könnycsepp.
-Stacy kérlek. Nem lesz semmi baj. Mindent megoldunk.
-Kérem. Menjen el. Nem akarok senkivel sem beszélni. Egyedül akarok lenni.-mondtam és könnyek egyre gyorsabban folytak az arcomon. Eleanor ledöbbent. Nem tudta mi volt a levélben. Így nem értette hogy miért vagyok ilyen.
Az orvos kihívta Anne-t.
-Ön tudja mi volt a levélben?
-Nem. Stacy nem mondta el. Kérem, valami súlyos vagy mi?-kérdezte Anne.
-Sajnos de Stacy...

11 komment és új rész jön. Egyre több a bonyodalom nem gondoljátok? Kérlek írjátok komiba hogy mit gondoltok a blogról. Úgy egy kritikát hogy min és hogy kéne változtatnom. Fontos lenne. A véleménynél aki nem komizik azt megkérem hogy ott jelölje be azt amit gondol. Tényleg nagyon fontos lenne!

2013. január 27., vasárnap

55.rész.

 Egy újabb napot kezdtem el Harry nélkül. Hiányzik, egyre jobban. De tudom, hogy nemsokára itt lesz velem, és ez megnyugtat. Ma nem kellett az egyetemre mennünk. Csak hétfőn, Csütörtökön és pénteken. Így van egy csomó szünetem, és házim is. De a mai nap nem fogok tanulni. Átmegyek Jackson-hoz, ahogy megígértem neki. Eleanor még aludt, ahogy Danielle is, de írtam nekik egy kis cetlit hogy át megyek Jackson-hoz. Sétálva mentem. Még nincs jogosítványom, ezért nem is vezethetek. Meg azért mert ha vezetnék mindenkinek csak bajt csinálnék. Mindegy is. Út közben lányok kezdték a nevemet kiabálni, és jönni oda hozzám 1-2 képért. Nem értem miért kérnek tőlem közös fényképet amikor én nem vagy híresség. 10 percig beszélgettem velük, majd írtam egy üzenetet Jack-nek hogy mindjárt ott vagyok. Nem lakik tőlünk messze. Pár perc múlva már ott is voltam. Becsöngettem. Kijött egy fiú aki nem Jackson volt, de hasonlított rá.
-Őőő..Szia..Stacy vagyok..És te ki vagy?-kérdeztem.
-Szia Stacy és Rob vagyok. Jacskon iker tesója. Gyere be. Jacskon bent van reggelit csinál.-mondta.
Bementünk a házba. Jack tényleg reggelit csinált. Rántottát. Imádom a rántottát.
-Hé szia Stacy. Örülök hogy eljöttél.-ölelt át Jackson.
-Én is..Nem is mondtad hogy van egy iker tesód.-mondtam.
-Nem kérdezted.-mondta.-Ülj csak le. Kérsz rántottát?
-Igen. Persze.-mosolyogtam.
Leültem a nappaliba, és rengeteg fénykép vett körül. Persze a legtöbb képen Robbal volt.
Körbe néztem. A képeken és a valóságban is hasonlítanak. Kicsit hülye megállapítás volt, mivel ikrek. Mind kettő fiú nagyon helyes. Rob oda állt mellém és nevetni kezdett.
-Ezen a képen éppen Ausztráliában vagyunk.-mutatott rá erre a képre. /<--balra/
-Jó kép lett.-mosolyogtam.-Egyébként te este még nem voltál itt.
-Igen. Reggel érkeztem. Én per pillanat Németországban élek.
-Ezt hogy érted?-kérdeztem.
-A munkám miatt általában sokat költözök.
-Mid dolgozol?-kérdeztem kíváncsian.
-Házak...-mondta.
Kicsit arrébb mentünk egy következő képhez. Már Jackson is csatlakozott hozzánk.

-Ezen a képen azt hiszem nálad voltunk Rob.-mondta Jack nevetve.
-Igen. És itt csináltunk egy csomó álhívást..De akkor még ilyen 19 évesek lehettünk..-mondta.
-Hány évesek vagytok?-kérdeztem.
-Én 26 Rob pedig 27.-mondta Jackson.
-De hát ti ikrek vagytok.-mondta kicsit meglepődve.
-Igen. Rob december 31-én 23:59 -kor jött világra én pedig Január elsején 0:2-perckor. Szóval így vagyok én fiatalabb.-mondta Jackson.
-Huu..Ez nekem magas..-mondtam. A fiúk csak nevettek rajtam.
-Éhes vagyok. Együnk.-mondta Rob és kirohant a nappaliból.
Mi is kimentünk, és leültünk az asztalhoz. Nagyon finom rántottát csinált Jackson. Megint tele ettem magam.
-Csinálunk ma valamit?-kérdeztem.
-Nekem el kell menni a munkám miatt. Ezért jöttem Londonba.-mondta Rob.
-Akkor Stacy ketten maradtunk. Mit csináljunk?-kérdezte.
-Nem tudom. Menjünk el a vidámparkba?-kérdeztem.
-Okés. Csak ketten?-kérdezte.
-Nem hívunk még pár embert. Megcsörgetem Elt és Danit hát ha eljönnek.-mondtam.
-Oké. Akkor értük menjünk?-kérdezte.
-Igen.-mosolyogtam.
Felálltunk az asztaltól, és elindultunk a lányokért. Rob gyedül maradt mert érte az egyik haverja jön, hogy menjenek dolgozni. A kocsiból írtam egy üzit a lányoknak hogy van-e kedvük eljönni, de Danielle nem ér rá. Eleanornak pedig nincs kedve.  Ketten maradtunk. Jackson és én. Ültünk a kocsiba és síri csend volt. Megtörtem a csendet.
-Egyébként miért pont velem akartál ma találkozni?
-Azért mert te vagy a legszimpatikusabb.-válaszolt.
-De ezt nem értem. Van barátom és még így is próbálsz közelebb kerülni hozzám??-kérdeztem.
-Itt vagyunk a vidámparkba. Szálljunk ki és veszek jegyet.-terelte a szót.
Kiszálltunk az autóból és elindultunk a kassza felé. Megvettünk a jegyeket és elindultunk befele a parkba.  Muszáj voltam felülni az óriás kerékre,mert az hosszú ideig megy és beszélni akartam vele. 10 perces sorba állás után feljutottunk mi is az óriás kerékre.
-Jackson nem válaszoltál.
-Mire is?-kérdezte.
-Arra hogy miért közeledsz amikor van barátom?!-mondtam neki.
-Ezt nem értheted.-mondta,
-Nem is próbálod velem megértetni.-mondtam.
-Stacy én nem akarok most veszekedni. Csak egyszerűen jól érezni magam.-mondta.
-Akár haza is mehetek.-mondtam.
-Kicsit nehéz lenne most.
-Úgyis mindjárt leérünk. És akkor szólók hogy ki akarok szállni.-mondtam kicsit mérgesen.
Megtettem. Kiszálltam lent, és elindultam a kijárat felé. Jackson utánam jött.
-Stacy várj már. Most azért mert nem mondom el, elmész?-kérdezte meglepődötten.
-Igen. Egyszerű választ kéne adni, de csak tereled a szót. Ha annyira el akarod mondani,majd hívj fel.
Gyors léptekkel hagytam ott Jacksont. Felszálltam a legközelebbre levő buszra. Végig azon gondolkodtam, hogy miért nem mondhatja el. És azon hogy Harry mit fog szólni, ha meglát ezzel a sráccal a neten. Fent volt egy csomó kép ezzel a felirattal: "Stacy csalja Harry Styles-t". Harryt felhívtam.
-Szia Harry. Ha felmész a twittere vagy bárhova máshova, csak tudd hogy semmi nem történt és nem is fog.-próbáltam magyarázni neki.
-Hé Stacy még is mi történt volna és kivel?-kérdezte.
-Ma elmentem egy sráccal a vidámparkba, El és Dani is jött volna, de nem volt kedve Elnek, Dani meg nem ért rá. A lényeg hogy nem is értem hogy jöhettem el ezzel a sráccal.-mondtam Harrynek.
-De ki ez a srác? És mégis miért mentél el vele? Stacy nem akarok veszekedni de mégis ezt magyarázd meg valahogy.-mondta kicsit emelt hangon Harry.
-Nincs mit magyarázni. Kedvességből elmentem vele a vidámparkba és semmi nem történt. Csak ennyi. Barátkozni akart, mert még új itt Londonba, és az egyetemen velem meg Ellel találkozott elsőnek. Ennyi. Se féltékenykedned, se idegeskedned nem kell ezen. Nem az esetem.-nyugtattam meg, pedig hazudtam. Jackson nagyon is az esetem, de Harryt mindennél jobban szeretem.
-Szóval, semmi nem történt, és nem is fog?-kérdezte.
-Nem. Bízz bennem. Most épp egyedül vagyok, megyek haza Elhez.-válaszoltam.
-Akkor jó. Hiányzol Stacy.-mondta.
-Te is nekem, de már csak 5 nap? Ugye?
-Igen. Szeretnélek már újra megölelni és megcsókolni. Vagy éppen kezeidet megfogni.-mondta Harry a telefonba.
-Ha élőbe mondanád romantikusabb lenne, de így is az volt.-mondtam nevetve.-Ezt megteheted 5 nap múlva.
-Remélem. Kicsim most mennem kell mert van egy interjúnk, és köszönöm hogy szóltál erről a fiús ügyről. Szeretlek.-köszönt el Harry.
-Én is szeretlek.-tettem le a telefont.
Mikor haza értem, azaz Eleanor házába, lehuppantam a fotelbe. El oda jött hozzám, és kínos pillantásokat vetett rám.
-Még is miért mentél el vele?-kérdezte.
-Nem tudom. El akartam menni a vidámparkba,de ez hiba volt így vissza nézve.
-Harry ki lesz  bukva. MEGINT.-dörgölte az orrom alá El.
-Nem lesz. Beszéltem vele.
-És? Ki volt bukva?-kérdezte.
-Nem. Én hívtam hogy elmagyarázzak neki mindent.
-oh...értem..
Megcsörrent a telefonom. Jackson hívott.
-Stacy gyere át és elmondok mindent.
-Nem. Ha el akarod mondani te jössz át.
-De én nem tudom hogy hol laksz..-mondta Jackson.
-Hát igen.. Akkor nincs mit tenni..-mondtam.
-Stacy ezt muszáj lenne.
-Jó akkor.. Tudod hol a Starbucks? A sarkon lefordulsz jobbra és a 10. ház.-mondtam neki.
-Indulok. Szia.-tette le a telefont Jackson.
Eleanor elkezdett kabátot venni.
-Hé. Te hova mész?-kérdeztem tőle.
-Hozok valami kaját. Nando's-ból hozok. Majd jövök. Próbálok sietni.-mondta és elment.
Én felmentem a szobába. 10 perc múlva Jackson a hátam mögött volt.
-Úristen. Megijesztettél.-mondtam neki ahogy hátra fordultam.
-Nyitva volt az ajtó. Gondoltam hogy ide jövök.. Csak itt hallottam zenét.-mondta.
-Ja. El elment, majd jön. Szóval?-flegmáskodtam vele.
-Kimehetnénk az erkélyre?-kérdezte.
-Miért is? Itt nem mered elmondani?-kérdeztem.
-Mert ott sötét van, és könnyebb lenne..-mondta.
-Úristen..Már félek.-mondtam neki, és kimentünk az erkélyre. Leültünk, és a lábunkat lógattuk le.
-Szóval az van hogy...-mondta el Jackson. /szándékosan nem írtam le hogy mit mondott:P/
-Ez komoly?-kérdeztem meglepődve.-Már értek akkor mindent.
-Kérlek ne mond el senkinek.-könyörgött.
-Nyugi nem mondom. De miért nem mondtad el?-kérdeztem.
-Mert az emberek ítélnek. És féltem. Hány óra?-kérdezte Jack.
-8óra lesz.-mondtam.
-Akkor én megyek is. És csak ennyi az ok.-mondta.
-Hé. Köszi hogy elmondtad.-mondtam neki, és lekísértem a lépcsőn.
-Akkor majd csütörtökön az egyetemen. Szia Stacy.-köszönt el és elment.
El is megjött közben. Csak nézett, hogy mit keresett it Jackson. Elmondtam neki azt amit Jackson mondott nekem, amitől ledöbbent. Közben ettünk a kajánkat és azon gondolkodtunk hogy most mit csinálhatnak a fiúk. Majd elmentünk lefeküdni, és reggel korábban kelni.

10komment és következő rész. Aki nem kommentel az légyszíves a vélemény opcionál válassza ki azt amelyiket gondolja. IRATKOZZATOK FEL és csatlakozzatok a facebook csoporthoz amit vagy chaten kérjetek el vagy pedig ha lejjebb mentek megtaláljátok.:)

2013. január 24., csütörtök

54.rész.

  A várakozóban ültünk. Vártam a nevemet. Meghallottam. Behívott az orvos. Leültem arra az asztal féleségre.
-Szóval Stacy. Mi a probléma?-kérdezte.
-Hát..Amikor Amerikában voltam akkor is voltam egy orvosnál aki azt mondta hogy terhes vagyok, de közben megjött. Úgyhogy nem tudom hogy akkor most mivan.-panaszoltam el.
-Ultrahangon voltál?-kérdezte.
-Igen. Ott mondták hogy van egy folt a hasamban, és hogy az biztosan egy gyerek.-mondtam.
-Rendben. Akkor elsőnek is vizelet mintát kéne venni és elmenni az ultrahangoshoz újra.-mondta.-Mivel mára te vagy az utolsó ember aki jött hozzám ezért én is veletek megyek. Lányok ti is jöttök?-kérdezte az orvos Eleanort és Danielle-t. A lányok bólogattak. Elindultunk elsőnek vizeletet venni, ami kicsit tovább tartott, mert nem kellett vécéznem. Megitattak velem 4 liter vizet, amitől rendesen rám jött. Mikor végeztünk leadta a doktor a laborba, és átmentünk az ultrahangoshoz. Ott lefeküdtem arra az asztalra és a hasamat bezselézte az ember. Sokáig forgatta rajta azt a kis cuccost. Úgy 15 perc múlva ezzel is végeztünk. Megálltunk négyen az ajtóba és az orvos oda fordult felém.
-Akkor mára végeztünk. Kábé olyan 4-5 nap múlva küldjük el az eredményeket házhoz.-mondta.
-Rendben. Köszönök mindent.-mondtam.-Akkor várok.
-De amint megvan az eredmény 1-2 napra kérlek gyere vissza.-mondta.
-Mindenféleképpen. Viszontlátásra.-köszöntünk el a lányokkal.
Elindultunk kifele az autóhoz. Most Danielle vezetett.
-Merre lányok?-kérdezte Dan.
-Jacksonhoz.-mondta El.
-Ki az a Jackson?-kérdezte Danielle.
-Találkoztunk vele az egyetemnél, és segítettünk neki megkeresni a házát.-mondtam.
-A házát?...És minek akartok ti oda menni?-kérdezte értetlenkedve.
-Mert meghívott minket vacsizni.-mondta El.
-És merrefele lakik?-kérdezte Danielle.
-Jaj csak hajts jobbra, majd egyenesen végig aztán balra,jobbra és egy fél fordulatot balra.-mondta El.
-Oké...Akkor Stacy mond merre induljak.-nevette el magát Danielle,majd én is.
Elindultunk Jacksonhoz. Ő már kint állt a kapuban, mert El írt neki egy üzit. Kiszálltunk az autóból. Mentünk be Jackson házába. Nagyon szépen meg volt terítve. Az illatok elcsábítottak minket. Hatalmas ebédlője van. Gyönyörű egy ház. Leültünk az ebédlőben, és Jackson feltálalta az első ételt. Rontott hús és zöldséges rizs volt. Egyszerűen istenien főz. Nagyon finom volt. Mindannyian tele ettük magunkat. De még nem volt vége. Jack hozta a desszertet ami kis puding volt a tetején tejszínhabbal. Alig bírtuk megenni, de sikerült. Vacsora közben nagyon jókat nevettünk. Miután végeztünk az evéssel, átmentünk a nappaliba, ami szintén hatalmas és gyönyörű volt. Leültünk a kanapéra és beszélgettünk.
-Mond csak Jackson. Neked van barátnőd?-kérdezte meg tőle Danielle.
-Nem. Nincsen. Igazából még nem volt barátnőm.-fejtette ki.
Összenéztünk a lányokkal, hogy egy ilyen helyes pasinak hogy-hogy nem volt még barátnője.
-Dehát..Olyan aranyos vagy. Tudsz főzni.-mondta El.
-Köszi. De nem fordítottam időt arra hogy lányokkal randizgassak.-mondta.
-És miért nem?-kérdeztük meglepődötten.
-A tanulás nálam a legfontosabb..És más..-jelentette ki.
-Mi az a más?-kérdeztem.
-Semmi.-vágta rá hirtelen.
Nem értettük a lányokkal. Este 8 óra volt. Felálltunk a lányokkal és elindultunk kifelé az ajtón. Jackson kísért minket kifele. Nagyon rendes volt. Már a kapuban voltunk amikor engem megállított.
-Stacy! Várj egy kicsit. Szeretném hogyha holnap újra eljönnél ide. Szeretnék veled találkozni.-mondta.
-Jackson..Nekem van barátom.-mondtam.
-Tudom. Nem is azért mondtam. Csak szimpatikus vagy és szeretnélek jobban megismerni. És amúgy se ismerek itt Londonba senkit. Kérlek.-könyörgött.
-Hát oké. Amúgy is ráérek..Gondolom..-mondtam.
Jackson arcára repült a mosoly. Szép a mosolya is. Megköszöntük Jack-nek a vacsorát, majd elindultunk haza fele. Ma Danielle szintén velünk aludt. Így a három legjobb barátnő együtt volt. Már csak Pezz és Oli hiányzott. De pár hét múlva itt lesznek ők is. Lefeküdtem aludni. Végig Jackson járt az eszembe. Na meg persze Harry. Még mielőtt elaludtam volna egy csipogást hallottam. Üzenetem érkezett. 
"Szeretlek."
Harry üzent. Vissza írtam neki azt hogy:
"Én is és már nagyon hiányzol"
Tényleg nagyon hiányzott. Nem tudtam este átölelni, megfogni a kezét,beletúrni gyönyörű göndör hajába, megcsókolni vagy csak bele nézni gyönyörű szemeibe. 


10 komment és új rész következik. CSATLAKOZZ A FACEBOOK CSOPORTHOZ: https://www.facebook.com/groups/136278953190673/. Chatbe írjatok ha meg akartok tudni valamit. A  kommentetek mellé írjatok egy olyan zenét amit szívesen hallgatnátok blog olvasás közben. :)x

2013. január 21., hétfő

53.rész

 Pár óra múlva megérkeztünk Londonba vissza. Danielle már ébren volt, El pedig még aludt. Perrie és Olív másik géppel ment, ugyanis Pezz Ausztráliába ment, mert a lányok is ott vannak most, Olív pedig haza. Elt alig bírtuk felkelteni. Mikor felébredt csak nézett minket a kómás fejével, amitől nevetni kezdtünk. Anne jött ki a repülőtérre értünk. Hatalmas öleléssel üdvözöltük, majd beszálltunk az autóba.
-Stacy,akkor most velem laksz ugye?-kérdezte Anne.
-Nem tudom, szerintem igen.-válaszoltam.
-De jöhetsz hozzám is nyugodtan.-mondta El.-Akkor legalább együtt tudnánk menni az egyetemre.
-Igaz. Anne nagy baj lenne ha Elhez mennék?-kérdeztem.
-Dehogyis. Ha szeretnél hozzánk jönni gyere nyugodtan.-mondta mosolyogva.
Így Anne kitett minket El és Loui házánál. Kipakoltuk a csomagjainkat, és felvittük a mosógéphez kimosni néhány ruhát. Közben Danielle írt egy üzit Liamnek hogy megérkeztünk és hogy mindenki jól van. Lementünk hárman a nappaliba és betettünk egy DVD-t. Pontosan nem tudom mi volt a címe, de az biztos hogy jó film volt. El és Dani egyszer csak rám néztek.
-Miért néztetek rám?-kérdeztem.
-Ha nem terhes vagy, akkor mi a bajod?-kérdezte Eleanor.
Jó kérdés volt. Én magam sem tudtam.
-Nem tudom. Felhívom az orvost.-mondtam és átmentem a konyhába felhívni. 10 perc múlva vissza mentem a lányokhoz.
-Na mit mondott?-kérdezte Danielle.
-Holnap délután 5 órára kell mennem.-mondtam nekik.
-Elkísérjünk?-kérdezték a lányok.
-Persze, ha ráértek.-mondtam.
-Nekem 4-ig van tánc próbám úgyhogy utána ráérek.-mondta Danielle.
-Én is ráérek.-mondta Eleanor.-Egyébként hány óra?
-Este 10 óra.-válaszoltam.
-Én álmos vagyok.-mondta Danielle.
-A gépen aludhattál volna.-mondta El.
-Hé nem mindenki alussza végig a repülőutat.-nevette el magát Danielle.
Felmentünk az emeletre és bementünk az egyik vendégszobába. Itt általában Louis húgai szoktak aludni.Betettünk egy újabb filmet. Most a "Marley és Én" című filmet néztük. Az a kedvenc filmem. Danielle és Eleanor már az elején bealudtak. Nem is értettem hogy hogyan tudnak ennyit aludni. Én végig néztem,majd kikapcsoltam és én is aludtam.

~Másnap reggel~

Én keltem fel legelsőnek. Alig láttam valamit annyira kómás voltam még. Megdörzsöltem szemeimet, és ránéztem az órára. 8:45. Elkezdtem kiabálni Elenaornak hogy keljen fel.
-ELEANOR KELJ FEL. ELKÉSÜNK.-mondtam neki és össze vissza rohangáltam.
-Hány óra?-kérdezte.
-8:45. 9-re kell oda érnünk az első órára.-mondtam és a fejemet sem tudtam hogy merre van.
Eleanor gyors mozdulattal felpattant az ágyról és kirohant mosakodni. Danielle pedig lerohant hogy csináljon kávét mert ő is késésbe volt.Felöltöztünk, majd megittuk a kávét, Danielle-nek bele öntöttem egy ilyen kis palackba amit magával vitt. Eleanor kiállt az autójával és elvittük Danielle-t a stúdióba, mi pedig az egyetemre igyekeztünk. Késtünk 2 percet. Berohantunk a teremebe, ahol rengetegen ültek. Mindenki ránk nézett, és nem győztünk elnézést kérni a késésünkért. Leültünk leghátulra és egy pasi állandóan nézett minket. 1 óra múlva vége lett az első órának. Kimentünk Ellel a teremből. A 3. emeletre kellett mennünk.Elindultunk felfelé. 10 perc múlva elkezdődött az újabb óra ami szintén 1 órás volt. Ezután még 4 ilyen óránk volt és mehettünk haza.14 óra 50 perckor lett vége az utolsó órára. Az a pasi végig követett minket, és nézett. Idegesítő volt nagyon, de meg kell hogy mondjam hogy nagyon helyes. Mikor elindultunk Eleanor kocsijához oda jött hozzánk.
-Hé lányok, várjatok egy pillanatot.-jött egyre közelebb.
-ŐŐ. Igen?-kérdezte El.
-Csak azt szeretném kérdezni hogy ti ide valósiak vagytok-e.-kérdezte.
-Igen, itt lakunk mindketten.-mondtam.
-Segítenétek? Ezt az utcát keresem, ugyanis ott lenne a házam.-mondta.
-Nem tudod hogy merre laksz?-kérdezte Eleanor.
-Ma repültem ide és még soha nem voltam itt. Igazság szerint azt sem tudom hogy kerültem az egyetemre ma.-mondta és elnevette magát.
-Hát oké. Akkor szállj be és elviszünk oda.-mondta El.
Beszálltunk az autóba, és elindultunk. A fiú egyébként magas, olyan Harry magasságú lehet. Helyes fiú. Vagy 10 percig kerestük ezt az utcát mert nem hallottunk még róla. Amikor megtaláltuk a házat, mind a hárman csak bámultunk. Kiszálltunk az autóból, és a fiú csak állt, papírral a kezében, és nézte a házat.
-Ez a házad?-kérdezte Eleanor.
-Hát ez van ráírva a papírra..-dadogta.
-Nem tudod hogy itt laksz-e?-kérdeztem.
-Ez most hosszú történet. Egyébként a nevem Jackson. És a tietek?-kérdezte.
-Stacy.
-Eleanor.
-Örvendek lányok.-fogott velünk kezet.-Várjunk csak. Hiszen ti vagytok az 1D-s barátnők nem?-kérdezte.
-Dee..-nevetett Eleanor.
-Oh..Hát a fiúk mázlisták.-pirult el.
-AHW. Köszönjük.-mondtam mosolyogva.-Umm..Segítsünk még valamiben?
-Egyenlőre nem kell..De megadnátok a telefon számotokat? Nem akarom közzé tenni neten hogy megvan a számotok.. Csak hogyha nem tudnék valamit akkor legalább ti itt vagytok. Csak titeket ismerlek innen.-mondta.
-Hát..Ha tényleg nem mondod el senkinek a számunkat..Akkor tessék itt az enyém.-írtam le egy kis cetlire a telefon számom. Majd Eleanor is oda adta az övét.
-Nem akartok ma velem vacsorázni?-kérdezte.-Csak mert kívülről hatalmas ez a ház, és gondolom belülről is az.
-Miért is ne? De nekünk most el kell mennünk majd akkor 7-re vissza jövünk.-mondta El.
-Oké akkor majd jöttök. Sziasztok lányok.-köszönt el tőlünk.
Beszálltunk az autóba Eleanorral és elindultunk Daniellet felvenni. 10 percet vártunk a stúdió előtt,majd kijött és bepattant az autóba. Elindultunk a kórházba. Mikor megérkeztünk csak vártuk hogy végre mondják a nevem és bemehessek az orvoshoz.


Sajnos nem jött össze a 15 komment ezért most leviszem 10 kommentre. Iratkozzatok fel és komizzatok. Komikat már a chat-be is elfogadom/csak írjátok oda hogy 53.rész/. 

2013. január 17., csütörtök

Vége 1 hétnek Amerikában. 52.rész

 Reggel kicsit fáradtan keltem fel. Eleanor és Danielle már kint beszélgettek a folyosón. Csatlakoztam hozzájuk.
-Hé lányok, hogy aludtatok?-kérdeztem
-Egészen jól. Tegnap nem ittunk sokat így most jobban érzem magam.-mondta nevetve Eleanor.
-Ugyanez, csak kicsit rossz hogy mehetünk vissza Londonba.-mondta Danielle szomorúan.
-Igen lehet, de 1 hét múlva megyünk Magyarországra, mivel a Little Mix meghívott minket, azaz Perrie.-mondtam.
-Júj tényleg.-mondták a lányok csillogó szemekkel.
Perrie és Olív is ki jöttek a folyosóra ahogy hallották hogy beszélgetünk.
-Hány óra van?-kérdezte Olív kómás fejjel.
-9óra.-mondta Dani.
-És mikor indul a gép?-kérdezte Perrie.
-Majd délben.-válaszolt El.
-Akkor elmegyünk ide a kis büfébe? Ami tudjátok a sarok után van egy kicsivel.-kérdezte Perrie.
-Persze adj egy 10 percet és jövünk.-mondtuk neki.
Bementünk a szobánkba, felöltöztünk, és a hotel bejáratánál találkoztunk. Elindultunk a lányokkal abba a kis büfébe, és végig lesi fotósok üldöztek minket. Átlagosak vagyunk, átlag feletti pasikkal.Bementünk és leültünk egy asztalhoz. Egy fiatal lány jött oda hogy kiszolgáljon minket, de ez nem jött össze ugyanis össze esett amikor meglátta hogy kik vagyunk. Nem értettük, El, Oli és én például nem vagyunk híresek. Danielle táncos és Perrie énekes úgyhogy őket megértettük. Aztán oda jött hozzánk egy magasabb férfi aki felvette a rendelésünket. Miközben vártuk hogy kihozzák a reggelinket, üzeneteket kaptunk. Elsőnek Danielle olvasta fel.
-Niall ezt kérdezi: "Olív veletek van? Már elment a gép? Úristen soha nem bocsátom meg magamnak. Hol vagytok? Danielle kérlek írj vissza."-olvasta fel majd elkezdtünk nevetni. Perrie folytatta.
-"Perrie hol vagytok? Mindenhol kerestünk titeket. Mikor megy a gép? Lécciii". Ezt Liam írta.-nevetett Perrie úgy mint mi.
-Hé ezt hallgassátok.-mondta Olív.-"Kedves Olív. Kérlek azonnal értesítsd Stacyt hogy azonnal hívjon fel ha veled van mert kikészülök. Kérlek írj vissza és nehogy ne merd elolvasni. Mindjárt sírok. Kérlek Kérlek."-nevette el magát a közepén Olív azon amit Harry küldött neki. Mi is felolvastuk amiket nekünk küldött Louis és Zayn. Nekem Louis küldött, Eleanornak pedig Zayn. Rengeteget nevettünk ezeken amiket írtak így elhatároztuk hogy azt írjuk nekik vissza hogy már Londonban vagyunk. Nem hittük hogy elfogják hinni, de elhitték. Írták nekünk a szomorú smiley-kat meg még a sajnálom-os dolgokat. Szószerint már szakadtunk a nevetéstől. Fél 11 fele vissza indultunk a hotelbe hogy össze szedjünk a bőröndjeinket és elinduljunk vissza Londonba.Ahogy mentünk vissza, majd a szobáinkba láttuk hogy a fiúk nincsenek itt.
-Lányok. Hol van Harry?-kiáltottam ki az szobából.
-És Liam?-kérdezte Dani. Majd a lányok is a többi fiút.
-Lányok van egy olyan érzésem hogy át fognak minket verni. Viccelős kedvükbe vannak.-mondta Olív.
-Ajánlom hogy ne legyen igazad, mert akkor nagyon megjárjuk.-nevetett Perrie.
Ahogy ezt kimondta, Louis és Zayn előugrott a konyhából 2-2 vizipisztollyal és elkezdtek minket locsolni. Beszaladtunk az egyik szobába, de akkor Niall ugrott ki és locsolt minket. Kiszaladtunk és rohantunk előlük de Liam és Harry is beszállt. 5 lány futott az 5 fiú elől. A végén már Paul állította le a fiúkat nagy nehezen, mert szegényt locsolták folyamatosan. Paul is csuron víz volt, ahogy mi is. De azért vicces volt. A fiúk külön élvezték, mert a pólók ránk tapadtak.
-Nagyon vicces..-mondta Eleanor, és besértődötten elment a szobába. Louis utána ment.
-Hát már csak 8an maradtunk. Ki kér még vizet?-kérdezte Liam nevetve.
-Liam hagyd abba kérlek.-mondta neki Danielle kicsit mérgesen.
-Danielle kicsim ez csak vicc.-mondta Liam. Danielle hátat fordított neki és elment átvenni a felsőjét.
Olív,Perrie és én csak nevettünk ezen a poénon, kivéve azt hogy mehetünk ruhát cserélni. Harry jött velem a szobába. Bementem a fürdőszobába és Harry kintről beszélt hozzám.
-Haragszol rám?-kérdezte.
-Miért? Kéne?-kérdeztem.
-Hát.. A kis vizes akciónk miatt.-mondta.
-Vicces volt, csak azért lehet hogy nem most kellett volna.-vallottam be neki.
-Azért még szeretsz?-kérdezte.
-Persze.-mondtam neki,majd kimenetem a fürdőszobából a vizes cuccaimmal. Harry megfogta a derekam és elkezdte csókolni a vállam. Nem ellenkezdtem,de nem is akartam hogy megtörténjen.
-Harry!-kiáltottam fel.-Ezt most ne.
-Mi a baj Stacy?-kérdezte.
-Semmi, csak nem akarom most.-mondtam neki. 
Harry abba hagyta, majd leült az ágyra. Leültem mellé és vállára tettem a fejemet.
-Hiányozni fogsz.-mondtam neki.
-Te is nekem. Nagyon.-mondta, majd puha kezével megsimogatta az arcom. 
Olív jött be hogy indulnunk kell a repülőtérre. Felálltunk Harryvel, megfogtam a bőröndömet és elindultunk kifelé. A hotel előtt 2 taxi is várt minket. Egyik értünk másik a fiúkért ment. Betette mindenki a bőröndjét a taxiba, és elindultunk a repülőtérre. Kb. 10-15 perc lehetett az út. Mikor megérkeztünk akkor rögtön elindultunk a lányokkal le csekkolni. Miután ez megtörtént, leültünk a székekre, és a fiúk folyamatosan valami új zenéről beszéltek,de nem értettük mert valami kódokkal beszéltek.
-Ti meg miről beszéltek?-kérdezte Perrie.
-Új zene...-mondta Zayn.
-És...Ilyen értelmetlen lesz a szöveg?-kérdezte Eleanor.
-Dehogyis. Most csak össze rakjuk..-mondta Niall.
-Szóval, a szöveg értelmetlen lesz.-mondta Olív.
-Nem. Kódokban beszélgetünk. Ezt ti sem tudhatjátok.-mondta Liam.
Végig erről beszéltek, míg mi várakoztunk. Majd 1 óra várakozás után indulhattunk felszállni a gépre. Mindenki csókkal köszönt el barátjától amit sokan fotóztak is. Elindultunk a gépre amikor, Harry vissza rántotta a kezemet.
-Harry. Le fogom késni.-mondtam neki.
Hatalmas zöld szemeivel a szemembe nézett és olyan szorosan ölelt ahogy csak tudott, majd fülembe súgta hogy: " Szeretlek és már is hiányzol". Olyan aranyos volt. Még 1 percig így álltunk, de muszáj voltam elengedni és elindulni végre a géppel. Leültünk a megadott helyekre, és pár perc múlva már indult is a gép. Nagyon szomorú voltam hogy itt kell hagynom Amerikát, és főleg Harryt de tudtam hogy 1 hét és újra láthatom. Már csak egy kérdésben voltam bizonytalan. Mi lehet az a valami a hasamban, ha nem egy gyerek?


15 komment és 27 feliratkozó után új rész. Véleményeket adjatok légyszíves mert ezzel tudom hogy fejlődök-e. Sajnálom hogy ilyen sokára tudtam megírni az új részt de nagyon sok elfoglaltságom van és nem volt időm rá. De remélem hogy tetszett. :)

2013. január 12., szombat

51.rész

 Danielle kérdezte hogy mi lehet az a folt, de nem válaszoltam mivel magam sem tudom. Daniellet és engem is folyamatosan hívtak. Danielle felvette a telefont.
-Igen?-kérdezett bele.
-Dan hol vagytok?-szólalt meg El.
-Itt vagyunk valami parkban. Nem tudom pontosan.-mondta.
-Stacy veled van?-kérdezte.
-Persze.-válaszolt vissza Dani.
-Oda megyünk.-mondta.
Danielle kinyomta a telefont. Nem értettük, hogy mire mondhatták ,hogy oda megyünk amikor még mi se tudjuk hogy hol vagyunk. Danielle próbált meggyőzni hogy menjünk vissza. 2 óra után mondtam hogy oké. Menjünk akkor vissza. Vissza mentünk a hotelbe, és Harry ott ült az egyik padon kisírt szemekkel. Danielle bement a hotelbe, én pedig leültem Harry mellé.
-Mi a baj? Miért sírsz?-kérdeztem.
-Teljesen bele éltem magam hogy gyermekünk lesz. Erre semmi..-mondta remegő hangon.
-Hé, Harry. Lesz egyszer gyerekünk de nem most. De komolyan ezért sírsz?-kérdeztem újra.
-Nem. Nem csak ezért.-mondta.
-Akkor miért?-kérdeztem.
-Folyamatosan olyat teszek ami neked rosszul esik.
-Te hülye vagy. Melletted legalább nem unatkozom. Harry, szólnék ha ilyen lenne.-mondtam.
-Biztos?-kérdezte.
-Rosszabb vagy mint egy gyerek. Persze,hogy szólnék.-mondtam és átöleltem.-Kérlek ne sírj.-súgtam a fülébe.
Harry felállt és felemelt, majd bementünk a hotelbe. Leültünk a fotelekbe és elkezdtünk beszélgetni a srácokkal.
-Szóval, akkor a lányok holnap mennek vissza Londonba?-kérdezte Zayn.
-Igen. Vagyis Perrie Ausztráliába megy majd.-mondta Danielle.
-Eleanor,Stacy nektek most kezdődik az egyetem nem?-kérdezte Liam.
-Igen. Izgulok..-mondta Eleanor.
-Felesleges, úgyis ügyesek lesztek.-mondta Harry.
-Köszönjük az egó növelőt.-mondta nevetve Eleanor.
Oda jött hozzánk a menedzser.
-Fiúk nektek ma koncertetek lesz úgyhogy azonnal indulás készülődni.-a fiúk felpattantak és elindultak. Mi lányok maradtunk, de mivel el akartunk menni a koncertre ezért mi is készülődni kezdtünk.  Ki sminkeltük magunkat és az utolsó esténket Amerikában a fiúk koncertjével zárjuk le. Nincs jobb lezárás. Este 7órakor elindultunk a koncert helyszínére. 1 óra múlva már a fiúk a színpadra sietettek. 

Az egész koncert nagyon jól telt. Végig táncoltunk,énekeltünk és buliztunk.A koncert után, már a fiúkkal indultunk vissza a hotelbe. Bement mindenki a saját szobájába és mindenki pakolt. Mi lányok azért mert utazunk vissza Londonba. A fiúk pedig azért mert Los Angeles-be mennek a maradék 1 hétre. Senki nem volt letörve a nap végére. Miután össze csomagoltunk, elindultunk egy házi buliba. Justin Bieber házába mentünk, ahol Darcy és Kitty várt minket Austinnal. Harry fülébe súgtam.
-Most akkor lesz duett Austinnal?
-Nem tudom..Nem hiszem.-mondta.
Teljesen mai slágereket tettek be Justin bulijában, és rengeteg híresség volt ott. Volt akivel még telefon számot is cseréltünk. Például Selena Gomez-zel,Demi Lovato-val és még sok mindenkivel. Nagyon jó volt Justin házi bulija, és amikor megláttuk Olival azt hogy Justin és Kitty nyalják-falják egymást Selena előtt..Hát érdekes lehetett neki..Austin és Darcy csak külön vonultak a konyhába. Mindenki bulizott egy jót, és persze szokás szerint a fiúk berúgtak megint. A lányok most kivételesen nem így normálisan vissza tudtok őket vinni.Lefeküdtünk és gyorsan elaludt mindenki.

15 komment és 26 feliratkozó után új rész. A vélemény opciónál csak jelöljétek be amelyiket szeretnétek. :)

2013. január 9., szerda

50.rész.

Vissza mentem az ágyhoz és a telefonom elkezdtem böngészni az internetet,hogy ez lehetséges-e. Nem. De ha nekem megjött akkor ez azt jelenti hogy nem vagyok terhes. De ezt Harrynek még nem mondhatom el.  Ha megtudja hogy nem vagyok terhes össze törne. Valamit ki kell találnom. De ami most jobban izgat az az hogy akkor mit láthattak a hasamban. Nem vagyok terhes, akkor betegségem van? Mindenesetre majd elmegyek az orvoshoz még egyszer, lehetőleg Londonba. Harry felkelt.
-Kicsim, té miért nem alszol?-kérdezte.
-Nem bírok aludni..-mondtam.-Gondoltam megnézem a twittert.-mondtam. Ahogy befejeztem a mondatot Harry vissza is aludt. Muszáj voltam kiszellőztetni a fejemet, úgyhogy felöltöztem és elmentem sétálni. Hajnal 5órakor vissza mentem a hotelbe és Daniellel találkoztam.
-Hé Stacy te merre voltál?-kérdezte tőlem.
-Én csak..Elmentem..Sétálni..Azt hiszem.-mondtam vagyis dadogtam.
-Nem tudod hogy sétálni mentél-e?-kérdezte mosolyogva.
-Nem.-mondtam.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Sok minden.-mondtam.
-Hé, bennem bízhatsz. Nem mondom el senkinek. Mond el.-mondta nekem.
-Hát. Tudod, úgy volt hogy terhes vagyok.-kezdtem el mondani.- De ma megjött. És szerintem nem vagyok terhes. De ha nem vagyok az akkor nem tudom hogy mit láthattak a hasamban. Félek.-mondtam.
-Nem lesz semmi baj.-mondta.-Harry tudja?-kérdezte.
-Nem. És nem is akarom elmondani.-mondtam.
-Ne titkold el előtte. Az nem tesz jót se neked,se Harrynek és főleg nem a kapcsolatotoknak.-mondta.
-De akkor most mondjam el neki?-kérdeztem kétségbe esetten.
-Igen. Ne hazudj az csak neked lesz rosszabb! Ülj le vele és mond el neki.-mondta Dani.
-Igazad van. De félek. Annyira beleélte magát.-mondtam.
-Elhiszem. Hé 1-2 óra és mindjárt fel kelnek. Eljössz velem futni?-kérdezte Danielle.
-Futni? Én..? Hát oké menjünk.-mondtam. 
Danielle és én elmentünk futni. Vagy 2 órán át futottunk a városban. Mire vissza értünk a hotelbe,már majdnem mindenki ébren volt. Csak Louis nem. Bementünk az ebédlőbe.
-Lányok, éppen elmeséltem a fiúknak és a lányoknak hogy ha kislányunk lesz akkor mikre fogom megtanítani.-mondta Harry csillogó szemekkel.
Danielle és én egymásra néztünk, és tudtuk hogy ez egyre nehezebb lesz. Harry teljesen beleélte magát a semmibe. Én csak mosolyogtam aztán Harryre.
-És ha lányotok lesz akkor mi lesz a neve?-kérdezte Liam. 
-Én azt akarom hogy Darcy legyen.-mondta Harry és ölébe ültetett.
-Olyan sietős ez még. Hiszen hol van még az a kisbaba..-próbáltam terelni. 
-Nem, mindjárt itt lesz.-mondta Harry.-Ha fiúnk lesz akkor legyen William a neve.-mondta.
-ŐŐ...Hagyjuk ezt a témát kérlek...Danielle taníts meg arra az ételre amit valamelyik nap csináltál.-próbáltam terelni a szót és oda mentem Danihez. Liam, Niall és Zayn oda mentek Harryhez és oda súgták neki.
-Stacy, nagyon tereli ezt a baba dolgot..-mondták.
-Csak fél. De majd belenyugszik. Eljöttök velem babaruhákat nézni?-kérdezte Harry mosolyogva, majd a fiúk kimentek az ebédlőből. Eleanor,Perrie és Olív oda jöttek hozzánk.
-Stacy, miért terelted ennyire ezt a baba ügyet?-kérdezte Perrie.
-Lányok..Még sok idő van...Nem akarok erről beszélni..-mondtam.
Danielle csak nézett előre és elkezdte mutatni hogy hogyan kell megcsinálni.
-Lányok segítetek?-kérdeztem. A lányok is segítettek nekünk megcsinálni az ebédet. Mire a fiúk vissza jöttek készen is lettünk. 
-Nézd Stacy miket vettünk a kisbabánknak.-mondta Harry hatalmas mosollyal, majd mutatta.
-Minek vettél neki? Hiszen azt se tudjuk hogy fiú-e vagy lány...-mondtam, Danielle pedig csak nézett és elejtette a tányért. Liam és Niall segítettek Daniellnek össze szedni a szilánkokat amíg én Harryt félre hívtam.
-Harry miért csinálod ezt?-kérdeztem.
-Mit? Azt hogy veszek a kicsinknek sok mindent? Azért mert már szerelmes vagyok belé.-mondta mosolyogva.
-Harry ne csináld már ezt. Én nem vagyo.....-Harry félbe szakított.
-Stacy nyugi már. Csak gondolj bele, te, a kicsi Darcy vagy William és én ülünk az erkélyen és mint egy tökéletes család eleszünk.-mondta Harry. Tényleg jó volt bele gondolni, de nem 19 évesen. 
-Harry, kérlek, állj le! Én nem v...-és megint félbe szakított. 
-Stacy, ne most beszéljünk a gyermekünk jövőjéről majd ebéd után.-mondta Harry és elindult az ebédlő fele. Nem hittem el hogy meg sem hallgat. Eleanor oda jött hozzám.
-Stacy. Tudom hogy valamit titkolsz.Mi az?
-Nem vagyok terhes Eleanor. Nem lehetek az.-mondtam.
-Mi történt?-kérdezte meglepődötten.
-Megjött. Nem vagyok terhes.-mondtam.
-Nyugi.. Harry tudja?-kérdezte.
-Nem. Akárhányszor próbáltam neki elmondani nem sikerült. Mindig közbe vágott.-mondtam.
-Próbáld neki akkor szépen elmagyarázni.-mondta.-De csak ebéd után nagyon éhes vagyok.-mondta, és elindultunk enni. Leültünk az asztalhoz, és elkezdtünk enni. Louis is felébredt így délben és ő is csatlakozott.
-Lányok,ez nagyon finom lett. Ki csinálta?-kérdezte Zayn.
-Stacy, de mindannyian segítettünk.-mondta Perrie.
-Együtt csináltuk.-mondtam.
-Tudtam én hogy az én Stacym ilyen jól főz. Majd a kis babánknak is ilyeneket fog főzni.-mondta Harry.-Szerintetek rám vagy Stacyre fog hasonlítani?-kérdezte Harry és a többiek csak annyit mondtak hogy Stacyre.- Tudjátok fiúk, majd ha a ti csajotok lesz ilyen helyzetben akkor rá jöttök hogy milyen jó dolog apának lenni.-mondta Harry.
-Te nem vagy még apa.-mondta Liam.
-Még. Jól mondtad.-mondta Harry.-Kék szeme lesz az tuti.-mondta Harry.
-ÁLLJ MÁR LE.-ugrottam fel az asztaltól.-Egész nap csak azt lehet hallani hogy te arról a babáról beszélsz ami nem is létezik.-vágtam Harry fejéhez, majd kirohantam az ebédlőből. Harry utánam jött.
-Stacy, mi az hogy nem létezik?-kérdezte.
-Nem vagyok terhes. Képtelenség.-mondtam már szinte könnyes szemekkel.
-Csak azért mondod ezt mert még nem vagy képes felfogni hogy anya leszel.-mondta Harry és arcomat kezdte simogatni. Kezét eldobtam az arcomtól és újra elkezdtem neki:
-Nem gondolom ezt. Tudom. Megjött és nem tévedek. Az orvosok tévedtek.-mondta Harrynek.
-Tévedsz.-mondta Harry és akkor elmentem tőle. Elindultam a városba és Danielle utánam jött. Végig velem volt.
-Stacy, ha nem vagy terhes akkor mi az a folt?-kérdezte Danielle.


15 komment és. 22 feliratkozó után lesz új rész. Vélemény résznél döntsd el hogy melyikre értékelnéd. Jó olvasást és remélem tetszeni fog :)

2013. január 7., hétfő

49.rész

 *Álmaimban*
Reggel felkeltem és kirohantam a fürdőszobába elvégezni a tesztet. Harry is felkelt és felült az ágyon. Elvégeztem a tesztet. Kimentem Harryhez és beleültem az ölébe. Rá néztünk egyszerre a tesztre és pozitív volt. Terhes vagyok. Harry nagyon örült hogy apa lesz. Én is örültem hogy anya leszek még ha 19 évesen is. 2nap és elmegyek Amerikából mert kezdődik az egyetem, de ez a két nap csodálatos lesz. Semmi nem ronthatja el a kedvünk.
-Stacy kisbabánk lesz.-örült Harry.
-Igen.-csókoltam meg.
Harry kifutott a folyosóra és elkezdte kiabálni hogy "APA LESZEK YAY". A lányok és a fiúk is átjöttek hozzánk és gratuláltak. Álmaimban már a 9hónap végénél tartottam amikor már a szülőszobán voltam, és nyomtam. Harry végig fogta a kezem. Mikor meghallottam hogy felsírt, sírni kezdtem, ahogy Harry is. Együtt sírtunk az örömtől. Az orvosok közölték velünk hogy kislányunk született. Ahogy kezembe adták azt a pici babát, még jobban folytak a könnyeim. Az orvosok egy idő után elvették tőlem, majd elvitték kivizsgálni. Engem elvittek a szülőszobáról egy másik kórterembe és egy két pillantás alatt már otthon voltunk Harryvel a közös házunkban a kislányunkkal akit Darcynak neveztünk el. Darcy már 3 éves volt és Harry még mindig az 1Dben volt. Egyre kevesebbet volt velünk. Amikor otthon voltunk mind a hárman veszekedtünk. 5 év után szakítottunk. Darcy nálam maradt. Harry és én nem beszéltünk többet.
Hirtelen felriadtam a telefonom csörgésére.
-Stacy kapcsold már ki..-mondta álmos hanggal Harry.
-Oupsz. Bocsi. Hány óra van?-kérdeztem.
-10óra.
-Teszteljük?-kérdeztem. Harry hatalmas szemeivel rám nézett:
-Teszteljük.
Kimentem a mosdóba. Mikor kimentem Harry ott ült az ágy szélén. Beleültem az ölébe és együtt néztük meg a tesztet. Pont mint az álmomban. A teszt szintén semleges volt. Nem tudtuk hogy akkor most terhes vagyok-e vagy sem.
-Kérjünk időpontot orvoshoz?-kérdezte Harry.
-Majd Londonban elmegyek.-mondtam.
-Nem. Ott akarok lenni.-mondta, és felhívott egy orvost. Megbeszélt vele egy időpontot mára.
11re megyünk. Elindultunk taxival a kórházba. Eleanor felhívott.
-Szia El,.köszöntem.
-Stacy ti hol vagytok?-kérdezte.
-Egy taxiban miért?-kérdeztem.
-Csak mert el akartunk menni a vidámparkba.-mondta El.
-Menjetek nélkülünk.-kiabálta be Harry.
-Oké...-mondta El.
-Majd hívlak. Szia.-köszöntem el.
-Oké szia.-majd letette a telefont Eleanor.
Megérkeztünk a kórházba. Az emberek mint mindig most is felismertek minket. Leültünk a székekre, és várakoztunk. Hamarabb bemehettünk, mert a rajongók és a paparazzik nem engedték el Harryt.  Bementünk és az orvos leültetett engem arra az ágyra. Harry ott állt mellettem.
-Mi a baj?-kérdezte.
-Nem tudom hogy terhes vagyok-e vagy sem. Mert végeztem el tegnap és ma is egy tesztet de nem mutatta ki se azt hogy az vagyok se azt hogy nem.
-Értem. Akkor végezzünk el egy ultrahangot.-mondta és átmentünk egy másik kórterembe.-Akkor csak feküdj ide fel és a pólódat egy kicsit húzd fel. Rád kenek egy kis zselét ami egy kicsit meleg lehet majd.-mondta az orvos. Lefeküdtem arra az asztalra és elkezdte a hasamat zselével szétkenni. A monitoron sok mindent lehetett látni.
-Nos Stacy. Nagyon úgy néz ki hogy van valami a hasadban. Én szerintem terhes vagy, de behívok egy nőgyógyászt hogy ő mit lát-Kiment és behívott egy másik orvost aki szintén azt mondta hogy terhes vagyok.
-Srácok gratulálok. Kis babátok lesz.-mondta az orvos.
Harry nagyon örült,már majdnem elsírta magát. Én is örültem, de nem annyira mint Harry. Féltem nagyon, de tudtam hogy Harry ott lesz végig mellettem. Már majdnem 4 hónapja vagyunk együtt és már gyerekünk lesz. Ijesztő. Az biztos hogy nagyon szeretjük egymást de akkor is furcsa. Harry és én elköszöntünk az orvosoktól és vissza mentünk a hotelbe. Mindenki az ajtóban állt és gratulált nekünk.
-Honnan tudjátok?-kérdeztem.
-Harry küldött nekem egy üzenetet.-mondta Louis mosolyogva.
-Oh értem.-mondtam és sorra öleltek meg. 
Felmentem a szobába, egyedül akartam lenni egy kicsit. Nem hittem el hogy terhes vagyok. Lefeküdtem aludni, majd hajnali 3kor keltem fel. Kimentem a mosdóba, és megláttam hogy megjött. Rájöttem hogy talán az orvosok tévedtek, de akkor mi az a folt a hasamban?


9komment és következő rész. Aki nem kommentel az légyszíves a vélemény opcionál válassza ki azt amelyiket gondolja. IRATKOZZATOK FEL és csatlakozzatok a facebook csoporthoz amit vagy chaten kérjetek el vagy pedig ha lejjebb mentek megtaláljátok.:)

2013. január 5., szombat

48.rész.

Kijöttem a mosdóból és mutattam Harrynek a tesztet.
-Ez mit jelent?-kérdezte Harry.
-Nem olyan erős csík. Ez ha jól tudom akkor kétséges.-mondtam.
-Akkor mikor tudjuk meg?-kérdezte Harry.
-Holnap újra megpróbálom.-mondtam.
Harry és kimentünk a többiekhez. Louis még mindig furcsán nézett rám.
-Mizujs srácok?-kérdezte Harry és lehuppant Niall mellé.
-Semmi..-mondták.-Mit csináltatok a szobában?-kérdezték a srácok nevetve.
-Tesztet végeztünk..-mondta Harry.
-Milyen tesztet?-kérdezte Danielle.
-Csak ilyen hogy kinek melyik ruha áll jól..-vágta rá Harry.
Eleanor és Louis odajöttek hozzám és elvittek az ebédlőből.
-Mi az hogy tesztet végeztetek?-kérdezte El.
-A terhességi tesztet. De nm mutatta meg hogy az vagyok-e vagy sem.-mondtam.
-Szóval elmondtad neki..-mondta Louis.
-Igen. Igazad volt.-mondtam.
-Mindig igazam van.-nevette el magát Louis.
-Vicces vagy Louis..-mondta El mosolyogva.-Akkor most terhes vagy? Vagy sem?-kérdezte.
-Nem tudom-mondtam.-Holnap újra próbálom.
-Vicces lenne ha az lennél.-mondta Louis.
-19 évesen nevelhetnének egy gyereket..Nem lenne az. Te lennél a helyükben te sem örülnél..-mondta neki Eleanor.
Vissza mentünk a srácokhoz és mindenkinek unott feje volt. Mindenki csak ült és nézett ki a fejéből.
-Mivan veletek?-kérdeztem.
-Nincs semmi program.-mondta Liam.
-Akkor menjünk el a városba.-mondtam.
-Már megint?-kérdezte Danielle.
-Akkor karaoke-ni, vagy mit tudom én.-mondtam.
-Én inkább lefeküdnék aludni.-mondta Zayn.
-Ja inkább pihennénk.-mondták.
Felálltak és bementek a szobájukba.Harry oda jött hozzám és átölelt, majd fülembe súgta.
-Szeretnék egy kis babát.-mosolygott.
-Harry 19 évesek vagyunk. Nem állunk arra készen hogy gyerekünk legyen.-mondtam.
-Dehogynem. Egyik álmom hogy legyen egy kislányom akinek megveszek majd mindent.És ha terhes vagy és kislány akkor végre valóra válik ez az álom.-mondta Harry hatalmas csillogó szemekkel.
-Harry halkabban már. Meghallják a többiek vagy a paparazzik.-csitteltem el Harryt.
-Hupsz. De olyan izgatott vagyok.-mondta mint egy kisgyerek.
-Ne éld bele magad.-mondtam neki.
Harryvel vissza mentünk a szobánkba és lefeküdtünk az ágyra.Harry bekapcsolta a TV-t én pedig a laptop-ot.
-Belépnél a twitterembe?-kérdezte Harry.
-Nem tudom mi a jelszavad.-mondtam.
-Ja akkor mondom. Szeretlek Stacy.-mondta.
-Én is szeretlek. Na mi  jelszavad?-kérdeztem.
-Szeretlek Stacy.
-Harry mondtam már hogy én is na mondjad már.
-Hányszor mondjam még? Szeretlek Stacy.
-Ez a jelszavad hogy "Szeretlek Stacy"?-kérdeztem.
-Igen..-nevetett.-Írod már?-kérdezte.
-Komolyan ez a jelszavad?-kérdeztem.
-Próbáld ki.-nevette el magát.
Kipróbáltam és tényleg az volt a jelszava. Harry átvette a laptopot és kiírt egy két dolgot. "#AskHarry time." meg azt is hogy "I Love You Stacy.". Aranyos volt vissza írtam a telómról hogy én is. Harry egész délután #AskHarry-t tartott. Én csak olvastam a válaszait. Este 6 óra fele abba hagyta. Elmentem lefürödni. Majd Harry is. 7órakor befeküdtünk újra az ágyba és elkezdtük nézni a Toy Storyt.Danielle benyitott és meglátta hogy Toy Story-t nézünk. Átkiabált Liamnek aki átrohant és leült az ágyra. Szép sorban jöttek a többiek is és 10 perccel később mindenki a szobánkban volt és nézte a Toy Storyt.
-Lusta népség..-mondta Harry nevetve.
Mindenki nevetett. 10 óra fele mikor vége lett a filmnek akkor mindenki kiment és megint ketten maradtunk.Harry felém fordult az ágyban.
-Velem csinálod meg ugye a tesztet?-kérdezte és megfogta a kezem.
-Igen..-mondtam.-De ne csalódj ha nm vagyok terhes.-mondtam.
-Nem fogok.-mondta.
-Érdekes hogy még csak 3 és fél hónapja vagyunk együtt és szinte minden megtörtént már velünk.-mondtam.
-Például?-kérdezte Harry.
-Majdnem elvesztettél párszor. Miattam a házad is elvesztetted. 1 hete még szakítani akartam veled a Sheilás ügy miatt, erre ma azon izgulok veled hogy terhes vagyok-e vagy sem.-mondtam neki.
-Igen..De nem vesztelek el többet.-mondta nekem Harry.
-Van benne valami. Harry ha terhes lennék velem lennél mindig?-kérdeztem.
-Ne kérdezz baromságokat. Még szép. -mondta Harry.
-Szeretlek Harry.-mondtam, majd adtam a szájára egy puszit.
-Én is téged.-mondta Harry. 
Egymás kezét fogtuk és úgy aludtunk el. Érdekeset álmodtam..

8komment és következő rész. Aki nem kommentel azt megkérném hogy alul a vélemény opcionál tegye le a voksát. Aki szokta olvasni a blogot és még nem tag a facebook csoportnak akkor csatlakozzon--> https://www.facebook.com/groups/136278953190673/. Iratkozzatok fel :)x

2013. január 3., csütörtök

47.rész.

Eleanor amikor meglátta Louis-t a földszinten oda rohant hozzá.
-oh Louis várj...-kiabált utána Eleanor.
-Igen?-kérdezte.
-Milyen volt az interjú.??-kérdezte El.
-Szokásos..Miért?-kérdezte Louis.
-Miről beszélgettetek?? Rólunk kérdeztek??-kérdezte El.
-Igen. Hogy ki akar majd a későbbiekben..gyereket.-mondta Louis.
-Oh..Szóval ilyenekről beszélgettetek..És ki mit mondott?-kérdezte El.
-Mindenki azt mondta hogy igen.. De nem 19 évesen.-mondta Louis.
-Mire célzol ezzel?? Senki nem akar gyereket 19 évesen..-próbálta terelni Eleanor.
-Még Harry se.-mondta.
-Miért akarna??-kérdezte Eleanor.
-Eleanor tudod hogy nem elmondhatsz mindent senki nem fogja megtudni. Az orvos ugye nem csak ennyit mondott Stacynek.-mondta Louis.
-Louis higgy nekem.-mondta Eleanor.
-El...-mondta Louis.
-Jó nem nem csak ennyit. Azt is mondta hogy 5 napig nyomja az ágyat hogy meggyógyuljon.-vágta rá El.
-Aha..oké..-mondta Louis.-Tök mindegy mennem kell. Szia Eleanor.-köszönt el Louis Eltől egy hatalmas puszival.
Eleanor vissza jött a szobámba.  Lehuppant az ágyra és elkezdte mesélni a történteket.
-Szóval..Louis felhozta hogy az  interjún arról beszélgettek hogy  ki akar gyereket..Majd hozta hogy Harry nem akar 19 évesen gyereket.-mondta egyre halkabban El.
-Akkor tudja?-kérdeztem.
-Nem. Csak szerintem sejti. Próbáltam terelni hogy Stacy se akar és nem is tervezik meg stb..-mondta.
-Mindegy. Kivárom azt a 4 napot és minden rendben lesz.. vagy nem..-mondtam.
-Feküdj azon a 4 napon át. Majd hozok neked enni meg ilyeneket...-mondta El.
-Nem foglak csicskáztatni.-mondtam.
-Nem is fogsz. Majd magamtól.-mondta El.-De nézzünk TV-t.
Bekapcsoltuk a Tv-t. A fiúk interjújának lett vége.   Már csak köszöntek el.
-Nézzünk zenés csatornát ha ennek vége.-mondta El.
-Okés. Habár nem sok kedvem van ehhez se.-mondtam.
-STACY. Szállj ki az ágyból. Állj fel és táncolj.-parancsolt El.
Nevetve felálltam és elkezdtünk táncolni és ugrálni az ágyon. A 3 lány is átjött. 
-Eleanor nem akarsz zenét is bekapcsolni??-kérdezte Perrie.
-Hupsz de.-nevette el magát.
Bekapcsolt egy zenét. Éppen a Call Me Maybe ment. Mind az öten táncoltunk. Jó kis délután volt. 1-2  óra múlva elfáradtunk, kivéve Danielle-t. Ő tovább táncolt.
-Lányok ne már..-mondta Dani.
-Taníts meg minket táncolni.-mondta mosolyogva Oli.
-Hát oké.-mondta Dani. Elkezdett mutatni néhány tánc mozdulatot. Perrie és Eleanor próbálta utánozni, de olyanok voltak mint a majmok. Ugráltak össze vissza. Mindenki szakadt a nevetéstől.
Este 10 órakor a fiúk is megérkeztek.  Bejöttek a szobába és látták hogy mindenki a nevetéstől fulladozik. 
-Mit csináltok lányok?-kérdezte Niall nevetve.
-Perrie és Eleanor táncolni tanul.-mondta Danielle.
-Nem leszek táncos.-nevetett Eleanor.
-Én nekem van szakmám. Énekes vagyok nem táncos.-mondta Perrie.
-Pedig te még tudsz is táncolni.-mondta nevetve Dani.
-Hát öm kösz srácok.-mondta Eleanor.
-Mindegy szórakozzatok mi lefekszünk mert fáradtak vagyunk.-mondták a fiúk.
-Megyünk mi is.-mondták a lányok és kimentek a fiúkkal.
Harry lefürdött és befeküdt mellém.
-Jól vagy Stacy?-kérdezte.
-Persze. Csak elfáradtam ebbe az egészbe.-mondtam.
-Tényleg viccesek voltak ahogy táncoltak.-mosolygott Harry.
-Próbálkoztak.-mondtam.
-Mindjárt bealszok..-mondta Harry.
-Aludj.-mondtam mosolyogva és megpusziltam a vállát.
Nem kellett másodjára is mondanom. Harry elaludt. Sokáig forgolódtam az ágyon mire elaludtam.

~Másnap reggel~
Arra keltem ahogy Harry meztelenül áll a tükör előtt és öltözik.
-Jó reggelt kicsim.-köszöntött reggeli csókkal amikor észre vette hogy fel keltem.
-Ma is elmentek?-kérdeztem.
-Igen. Ma tényleg csak est jövünk megint. De pihenj. 15 perc múlva indulunk.-mondta Harry.
-Pihenek...-mondtam.
-Szeretlek. Szia édesem.-mondta Harry és elment.
Felültem az ágyon, és néztem az ablakot. Gondolatok járták át az agyam. Teljesen bele dermedtem abba a gondolatba hogy terhes vagyok. Nem történhet meg. Gondolkodásomat Eleanor zavarta meg. Hozott nekem piritóst de nem bírtam megenni. 
-Nem kérem. Nem bírok enni..-mondtam.
-Muszáj hogy egyél valamit.-mondta El.
-Nem kérek semmit.-mondtam.
-Akkor megyek..-mondta El.
-Hova mész?-kérdeztem
-A lányok megakarnak nézni valami boltot de csak én tudom hogy hol van. El kísérem őket.-mondta.
-Rendben..Szia.-mondtam.
Eleanor felállt az ágyról és elment. Egész napomat egyedül töltöttem. Aludtam..Tv-t néztem..Gépeztem..Anyuékkal beszéltem..unatkoztam. 

~Még 3 nap pihenés.~
Ez a keddi nap sem volt más mint a tegnapi napom. Szörnyű volt csak feküdni. Eleanor megint hozott enni.
-Ki tudok menni én is hogy hozzak magamnak enni.-mondtam.
-Tudom. De csak mert jószívű vagyok hozok.-mondta El.
-A fiúk hol vannak?-kérdeztem.
-Elmentek..Megint. Csak este jönnek.-mondta El.
-Ma is elmész?-kérdeztem.
-Igen ha nem baj.-mondta.
-Dehogy baj. Menj nyugodtan.-mosolyogtam. 
Persze nem akartam hogy elmenjen Eleanor de nem hagyhatom hogy miattam maradjon. Ma is ugyanazt csináltam amit tegnap.Aludtam..Tv-t néztem..Gépeztem..Anyuékkal beszéltem..unatkoztam. Este 10 után jöttek a fiúk akkor én már aludtam, de éreztem hogy Harry megpuszilja az arcom.

~Még 2 nap pihenés.~
És a szerda is úgy telt. Eleanor megint bejött..Enni hozott..Majd el is ment.Azon a napon is csak aludtam..Tv-t néztem..Gépeztem..anyuékkal beszéltem..unatkoztam. Eddig úgysem hívtam anyuékat minden nap. De nem is fogom most már mert akkor azt hiszik hogy valami bajom van. Jól hinnék..Este nem hallottam hogy megjöttek volna-e a fiúk.

~Még 1 nap pihenés.~
Reggel végre Harry mellett keltem fel. Ő még aludt. Felöltöztem és kimentem reggelizni hogy most ne Eleanor csináljon nekem.Én keltem fel legelsőnek. Majd Louis is kijött. Leült az asztalhoz és nézett..
-Mit nézel?-kérdeztem.
-Miért nem mondod el az igazat Harrynek?-kérdezte.
-Milyen igazat?-kérdeztem meglepődve.
-Azt hogy terhes vagy.-mondta Louis.
-Nem vagyok terhes. Miért lennék?-kérdeztem.
-Szédülsz..Hányingered van..Több mindent nem akarok megtudni de tuti hogy terhes vagy.-mondta.
-Nem vagyok terhes.. Basszus holnap akartunk Eleanorral csinálni egy tesztet.-mondtam és akkor Harry is betoppant a konyhába.
-Milyen tesztről van szó??-kérdezte érdeklődve.
-Őőő. Valami új sampon teszt. -mondtam.
Louis elkezdte rázni a fejét és felállt.
-Oh..Értem.Louis hova mész?-kérdezte Harry.
-Fáradt vagyok..-mondta rám nézett és elment.
-Harry vissza megyek a szobába majd jössz.-mondtam neki.
-Oké.-mondta.
Louis után szaladtam.
-Louis..Kérlek ne mond el Harrynek.-mondtam.-Ha megtudja szakít velem vagy nem tudom.-könnyesedett be a szemem.
-Nem fog azért szakítani mert végzel egy terhességi tesztet. Esetleg azért mert nem mondtad el neki.-mondta.
-Igazad van. De kérlek ne mond el.-könyörögtem neki.
-Nem fogom. Te fogod neki elmondani.-mondta és elment.
Igaza volt Louisnak. Hazudtam Harrynek. Bementem a szobába és megvártam míg Harry vissza jön. Leültem az ablak mellé és várakoztam. Harry 10 perc után betoppant. Meglátta hogy ülök az ablak mellett és szememből könnyek csordulnak ki.
-Stacy mi a baj?-sietett hozzám és leült mellém.
-Hazudtam.-mondtam.
-Miben?Mi történt?-kérdezte 
-Nézd meg a kis szekrény fiókját.-mondtam neki. Nem mertem szemébe nézni. Harry felállt és oda ment a szekrényhez. Kihúzta a fiókot és egy kis dobozt talált benne. Kinyitotta és ott volt egy terhességi teszt. 
-Terhes vagy?-kérdezte fennhangon.
-Nem tudom. Holnap fog kiderülni.-mondtam neki és könnyeim egyre szaporábban peregtek le az arcomról.
-Miért nem mondtad el?-kérdezte.
-Féltem.-mondtam halkan.
-Mitől?-kérdezte.
-Attól hogy ha elmondom szakítasz velem.-mondtam.
-Stacy, ha terhes lennél sem szakítanék veled. Egy párszor már majdnem elvesztettelek. Egy gyerek csak szebbé tenné az életünket..Csak persze nem 19 évesen. És amúgy mikor hogy?-kérdezte.
-Vasárnap..Amikor vissza jöttünk..-mondtam.
-Oh..értem..És holnap tudod meg hogy az vagy-e?-kérdezte.
-Ma is megtudhatnám, mert 4-5 napot kell várni.-mondtam. 
-Akkor nézzük meg most. Holnap is megnézzük majd.-mondta Harry.
-Komolyan?-kérdeztem.
-Igen.-mosolygott.
Kimentem a mosdóba és teszteltem. 10 perc után kijöttem.
-Harry.....


7komment és következő rész. IRATKOZZATOK FEL :)