2.//3.rész.

Na akkor most elnézést kérek mindenkitől, amiért több mint 2 hete nem hoztam új részt. Értsétek meg kérlek, nyár van nekem is, és nem gubbaszthatok egész nap a gép előtt blogolni. Megtehetném, de szeretném kiélvezni. Nyaralni voltam, azért nem írtam új részt. 
Ráadásul a gépem elromlott, és az egész rész eltűnt. Laptopon sem tudtam vissza hozni, így újra kellett kezdenem. Nem érzem jónak ezt a részt, de egynek megteszi. Sietek a következővel. Puszi. 

  -Harry Styles-

Sokáig feküdtünk így. Mindennél megnyugtatóbb volt, végre magam mellett tudni. Sok mindenen túl mentem vele, és fogok is, de nem érdekel amíg tudom, hogy szeret. Végig pusziltam kéz fejét, majd homlokára adtam egy cuppanóst. Felnézett rám és elmosolyodott. 

-Harry-suttogott.

Összeráncoltam a homlokom, és figyelmesen néztem rá, amitől újra elmosolyodott.

-Mi lesz..-kezdett bele- A két emberrel a házadon?-folytatta.

-Nem érdekelnek. Szánalmas amit Rosie tett, és ezért fel is jelenthetném-nevettem el magam-De a legjobb lesz ha küldök neki egy üzenetet, hogy hagyja el a házam vagy hívom a zsarukat-komolyodtam el.

Lehervadt a mosoly az arcáról, és félve próbálta a tekintetemet megkeresni.

-Csak viccelek.Holnap elmegyek és értelmesen közlöm, ha még ott lesznek. Viszont komolyan venni akarok egy új házat. Holnap nem jössz el velem nézni egyet?-mosolyogtam rá, mire meglágyultak arc vonásai.

-Persze-tette kezét a mellkasomra.-Lefürdök-szólt.

-Nem akarlak elengedni-motyogtam nevetve.

-Muszáj leszel-ült fel, de kezét továbbra is fogtam.

-Mehetek veled?-néztem rá mint egy óvodás.

-Nem-nyújtotta ki a nyelvét, majd gyorsan berohant.  

Hallottam ahogyan megnyitja a csapot,és a víz elindul. Felültem az ágyon, és telefonomat kezdtem babrálni. Felnéztem twitterre, majd lecsekkoltam a mai pletykákat magamról, mire Louis neve villant fel a képernyőn. Megnyomtam a 'válasz' gombot, és fülemhez préseltem a kisebb iphone-t.

-Szia Louis-köszöntem.

-Szia, hova lettetek?-kérdezett.

-Haza mentünk. Aztán ott volt Rosie, és így egy szállodában kötöttünk ki-nevettem el magam. 

-Oh, megvárhattatok volna még mielőtt leléptek. Azért örülök nektek-érezhető volt ahogyan mosolyog.-Holnap este gyertek el vacsorázni, El holnap délre haza ér, és akkor holnap lesz időnk, együtt lenni-mondta.

-Holnap hanyadika van?-kérdeztem vissza, és kezemmel homlokomat kezdtem el dörzsölni.

-22. Elő szülinapi buli-nevetett.

-Oké, mindenféleképpen elmegyünk-mosolyogtam.-De most leteszem, mert jön Stacy-mondtam.

-Hol volt?-kérdezett vissza.

-Fürdött-mondtam halkan, mintha bűn lenne ha valaki fürdik-Akkor holnap nálad. Szia Louis-köszöntem el.

-Hello-nyomta ki a telefont. 

Ledobtam a telefonom, majd az ablak felé sétáltam. Annyira szép London, és ezt még soha nem vettem észre. Mindig tudtam a szépségét, de ez más. Más szemszögből nézem. Gondolat menetemet London szépségéről, egy halk ajtó nyítódás, és az én gyönyörű barátnőm szakította félbe.

-Kivel beszéltél?-kérdezte miközben haját egy törölközővel dörzsölte.

-Louis. Holnap náluk vacsizunk-nevettem, és kezeimet derekára helyeztem, majd apró puszikkal halmoztam el nyakát és arcát.
Karjait nyakam köré fonta, és puszit nyomott az arcomra. Majd elvált tőlem, és vissza ment a fürdőszobába felöltözni. Elmosolyodtam, majd leültem az ágyra, és könyökömet a térdeimre helyeztem. Néztem ki a fejemből, vagyis talán inkább gondolkodtam. Pár perc elteltével, Stacy kijött, és a nyakamba ugrott. Karjai a nyakam köré fonódtak, és hátulról ölelt. Felnéztem rá, és puha csókot adtam neki.
-Nekem is fürödnöm kéne-motyogtam.
Nem válaszolt, csal elengedett. Leült az ágyra, és engem figyelt. Furcsán mosolygott, olyan aranyos mosolygása van. Bementem a fürdőszobába és egy fél órát biztos elidőztem bent. Mire kiléptem az ajtón, az egyik legszebb látvány fogadott. Az én hercegnőm, édesen aludt, ölelgetve az egyik párnát.Óvatosan befeküdtem mellé, néhány percig vizsgálgattam szép szőke haját, ahogy elfedte a vállát, és tökéletes alakját, illetve arcát.

***

-Stacy Knight-

-Harry siess már, mindjárt 6 óra. Utálok késni tudod-siettetem, miközben én már az ajtóban álltam, és órámat vizslattam. 

Harry rám nézett, mély fogvillantós mosolyt villantott, majd közelebb jött felém. Megijedek ettől a mosolytól. Kezeit a derekamra helyezte, és úgy kezdett bele.

-Nem tudom a övet becsatolni. Segítesz?-suttogott a fülembe.

Elmosolyodtam, tudtam mire megy a játék. Megbiccentettem a fejem, és lassan hozzáértem, vékony övéhez. Végig figyeltem az arcát, és kedves mosolya, igazi perverz mosollyá alakult. Meghúztam az övét, mire összehúzta a szemét, és halkan felnyögött.

-Ez nagyon fáj. Engedd kicsit kijjebb az övet-kérlelt.-Nagyon összehúztad-szenvedett.

-Ha hozzá mersz érni, az este folyamán, hogy kijjebb engedd az öved, megöllek-fenyegettem nevetve.

-Ne már Stacy, kérlek-nézett utánam, de én kifordultam az ajtón.

-A hülye perverz szokásaid miatt-kiabáltam neki vissza, az emelet végéről.

Láttam, ahogyan Harry szenvedve lépked ki a szobából, és bezárja az ajtót. Nagyon lassan jött felém, ennyire fáj neki? Nem húztam meg annyira, csak a legutolsó kis lyukba helyeztem be. Nem értem, miért mutatja, hogy szenved. Kattant a lift, és kinyílt előttünk. Elindult lefelé.

-Csak nem fáj?-böktem oldalba.

-Gonosz boszorkány vagy-komoly volt az arca.

-Ez esetben imádok az lenni-nyomtam egy puszit arcára, mire elmosolyodott.

Halk sípszó jelezte, hogy megérkeztünk a földszintre, majd az ajtók kinyíltak és lassan kiléptünk belőle. Rá jöttem, hogy sétálnunk kell, mivel Harry kocsija a házánál van, limuzinnal meg csak nem megyünk 3 sarkot. Marad a séta. Nevettem kedves viccemen, és még jobban nevettem amikor Harry tudatosult azzal, hogy sétálva fogunk eljutni Louis házáig. Csendben sétáltunk, néha az én kuncogásom hallatszott. 

-Aaa, csessze meg-szitkozódik, amikor fel kellett lépni egy patkára.

-És milyen lesz amikor, a lépcsőn fogsz felmenni-húztam az agyát, és örültem azon, hogy így sikerült felhúznom. 1-0 nekem Mr.Styles. 

És végre, megérkeztünk Louisék házához. Gyorsan fellépcsőztem, azon a három lépcsőfokon, hogy figyelhessem Harry szenvedését. Tényleg fájhat neki, szeme kicsit piros volt, és ahogy elindult felfelé, mindig adott ki valami furcsa hangot, mixelve egy csúnya szóval. Amikor felért hozzám megtapsoltam, majd rá mosolyogtam.

-Tudod, nem érhetsz hozzá,különben megjárod-mutattam neki mutatóujjam.

-Nagyon fáj, kérlek.-sajnáltam, a szemében szomorúság és megbánás volt, de én élveztem a helyzetet. 

Bekopogtam, majd Harryre néztem aki már a sírás szélén állt. 

-Mutass egy 1000 wattos mosolyt édesem-böktem oldalba. 

Harry tette amit mondtam, én pedig élvezem, hogy én vagyok a főnök. Louis nyitotta ki az ajtót, és széles mosollyal fogadott minket. Átölelt engem, majd Harryt, és Harry szintén furcsa hangot adott ki, amin Louis furcsállóan nézett rá, majd rám. Meg kellet törnöm a feszültséget.

-Na és merre van Eleanor?-mosolyogtam.

-Anyuval beszélget a konyhában. Gyertek be már csak ti hiányoztok, meg a Malik pár-nevetett.

Gyorsan besiettem, még mielőtt kérdőre vonna, Harry jelenlegi fájdalmas állapota miatt. A konyha felé siettem, de az ajtóban megálltam, és hátra néztem. Louis és Harry még mindig az ajtóban. Harry rám nézett, mire én mutatóujjamat a szám elé tettem, jelezve ne mondjon semmit Louisnak, vicces játékomról.  Láttam Harry szemében a játékosságot, és a fájdalmat, egybe. Megfordultam, és benyitottam a konyhába. Eleanor és Louis anyukája lelkesen beszélgettek a kisbabáról. Legalábbis én a 'baba' szóból az ő kisbabájukat veszem le.
-Stacy-kiáltott fel Louis anyukája, mire Eleanor hátra fordult.
Hú, a jó mindenit, mekkora már a hasa. Kitártam a karom, és átöleltem Elt. Nagyon erősen öleltük egymást, alig bírtam levegőt venni, de örültem neki.
-Stacy, mi..Mit keresel itt?-engedett el és karomat fogta meg.
-Kibékültünk Harryvel-lomha mosolyt ejtettem.
-Istenem annyira boldog vagyok. És akkor most már maradsz itt??-lelkesedett.
-Igen, vissza költözök Londonba..Egy huzamosabb ideig- avattam be.-Te viszont jól kikerekedtél-mutattam a hasára.
Elnevette magát, majd a hátsó ajtón besétált Danielle egy tortával a kezében, és Liammel a háta mögött.
-Stacy-ordítottak fel egyszerre.
Dan letette az asztalra Louis elő szülinapi ajándékát, majd erősen magához rántott és megölelt, majd Liam követte.
-Örülök, hogy itt vagy-bújtam ki Liam öleléséből mire ezt mondta.
Elmosolyodtam. 

***

-Hogy ízlik a pulyka??- kérdezte Louis teli szájjal, mire El oldalba lökte. 

Kuncogtunk, aztán Liam kényesen felnézett tányérjából, és Louis irányába pislogott. Jól megrágta még a szájában lévő ételt, majd egy hatalmas nyelés után, megtörölte a száját, és szólásra nyitotta.
-Szóval, ha ti, ugye összeházasodtok-kezdett bele, de még köszörült egyet a torkával mielőtt folytatta volna.- Akkor mi lesz a bandával? Úgy értem, ti már egy család vagytok. Összeházasodtok, és van egy gyereketek. Mármint lesz-halkult el és poharához nyúlt, hogy a kis monológja után ihasson.
Mindenki nevetni kezdett, ahogy Liam belekortyolt a pohárba, és normális arc színe átváltott vörösre. Mindenki nevetett, Harry pedig csak mosolygott. Értettem, én. Nem tud nevetni, mert akkor újra fájni kezd a hasa, mivel túl szorosan meghúztam. Önelégülten mosolyogtam, majd bekaptam egy kisebb falatot a még megmaradt pulykámból.
-Nos, a banda semmiféle képen nem bomolhat fel. Oké?-szögezte le Eleanor-A baba neveléséhez két ember kell, ez Louis és én. Amikor Louis nem lesz itthon, akkor anyu, apu, Louis szülei, vagy ti lányok majd segítetek. Ne csináljunk ebből ügyet. Mindent megoldunk.
-Oké-mondták kórusban a srácok.
-Nekem most ki kell mennem-nyögte ki Harry.
Óvatosan felállt, szemeit össze húzta, és lassan elindult, azt hiszem a mosdó felé.Kuncogtam a tányérom felett, tudtam, hogy most miattam szenved. Miután Harry elhagyta a helyiséget, mindenki rám nézett.
-Most mi van?-vontam meg a vállam.
Elmosolyodtak, majd újra enni kezdett mindenki. Néhány perc múlva, Harry még mindig nem jött vissza, így kénytelen voltam utána menni. Felálltam az asztaltól, és kimentem a mosdóba. Jól sejtettem, Harry ott állt a tükör előtt, és ha jól láttam, az övével babrált.
-Mondtam, hogy nyúlj hozzá-zavartam meg, mire kicsit felugrott.
-Stacy, mit keresel itt?-nézett rám-Nagyon fáj, és a hasamat is teljesen elnyomta.
-Tehetek róla, hogy te mindenben a perverzséget látod? Te okoztad magadnak, én pedig külön élem, hogy most szenvedsz-kuncogtam csípőre tett kézzel.
-Sajnálom. Nem fordul elő többet ilyen. Kérlek segíts, hogy ne fájjon-hazug mosolyt villantott.
Megforgattam a szemem, és az övét lazábbra vettem. Harry egy megkönnyebbülős sóhajt  ejtett, majd le nézett rám.
-Köszönöm-suttogta.-Nem mehetnénk haza?
Mosolyogtam, majd az ajtó felé biccentettem a fejem.
Kimentünk a többiekhez, és lassan elköszöntünk. Holnap elmegyek Eleanorral, Daniellelel, Perrievel és ha minden igaz Olival vásárolni. Végig öleltünk mindenkit, aztán kiléptünk a házból és elsétáltunk ideiglenes lakhelyünkhöz, ahhoz a szállodához, ahol aludtunk tegnap este.