76.rész.

  Sajnálom, hogy később hoztam, de nem volt ihletem, és még most sincs. Gondolkodtam, hogy hány részes legyen a blog, és két évadosra gondoltam. Ki olvasná, ha lenne második évada is?
5 KOMMENT ÉS KÖVETKEZŐ RÉSZ. Jó olvasást:)



 A napok gyorsan teltek.Észre sem vettem, ahogy 3 hét eltelt azóta. Harry és Zayn állapota napról napra jobb-és jobb lett. Hol az egyik-hol a másik emeletre járkáltam látogatni a fiúkat, de az estét mindig Harry szobájában töltöttem. A naplómat is sikeresen megtaláltam. Az orvosom, illetve egyik elrablómnál volt. Nem tettem feljelentést ellene, mivel megmentette Harryt és Zaynt. Hálás voltam neki, de nagyon dühös. Amikor kimentem a folyosóra, mindig takartam arcomat, hogy még csak ne is vegyen észre, nem akarok báj csevegni vele. Robot letartóztatták. Jackson a bíróságon ellene vallott, ami miatt rettentő büszke és hálás vagyok neki. Nem fognak minket többé zaklatni. Szerencsére.
 Harry ébredezik. Gyorsan eltettem a naplót, és vártam, hogy kinyissa a szemeit. Felpislákolt, majd fejét oldalra fordította.
-Jó reggelt édesem-hallottam mély karcos hangját.
-Szia. Jól aludtál?-kérdeztem és egy puszit nyomtam arcára.
-Fáj a vállam, de egyébként igen-mosolygott.
-Nem sokára jobb lesz, hidd el.
-Adsz rá egy puszit?-kérdezte nevetve, amitől elég érdekes fejet vágtam.-Csak mert amikor valamim fájt, anyuci mindig adott egy puszit rá, és jobb lett-mondta gyerekesen.
Elnevettem magam, és felé hajoltam. Csattanós puszit nyomtam a vállán lévő kötésre, reménykedve, hogy nem fog annyira fájni Harrynek.
-És már nem is fáj-sóhajtott.
-Idióta vagy-nevettem.
-Meglehet, de ha bele gondolsz egy idiótával élsz együtt, aki egy idióta híresség, és akinek rengeteg rajongója van-sorolta a dolgokat.
-Ezzel most mire célzol?
-Csak annyira, hogy egy idiótába vagy szerelmes.-simogatta meg az arcomat.
-Igazi balfék lehetek..-nevettem, mire Harry is felnevetett.
Louis és Eleanor toppant be, nevetésünk közepette.
-Hé, Harry látom már jól vagy-ölelte meg óvatosan El.
-Persze..Kezdesz egyre jobban kikerekedni-gúnyolódott.
-Hahahaha..Nem is látszik még-nevetett.-Stacy eljössz velem ruhát próbálni?-nézett rám El.
-Milyen ruhát?
-Hát esküvőit..Úgy döntöttünk Louisval, hogy még az idén össze házasodunk.Még mielőtt a hasam nagyobb lesz-nevetett.
-Uhh tényleg az esküvő, ki is ment a fejemből. Oké mikor megyünk?-érdeklődtem.
-MOST-ugrott fel.
-Őőő..Harry akkor mi elmegyünk-látta Harry rajtam, hogy most éppen ruhákat akarok nézegetni Eleanorral.
-De siess vissza, tudod, hogy mennyire jó ha itt vagy velem..Úgy 1 óra múlva-nézett.
-Mi? 1 ÓRA? AZ NAGYON KEVÉS..-tágultak ki Eleanor szemei.
-2?!
-Majd jövök. Szia-nevettem és adtam egy csókot Harrynek.
Eleanorral elindultunk kifelé a kórházból és egy taxira vártunk. Gyorsan meg is állt az egyik. Beszálltunk és elmondtuk, hogy London legjobb ruha kölcsönzőjébe vigyen minket. A sofőr értette, úgyhogy se perc alatt oda vitt minket. Gyorsan kifizettem, és elindultunk a ruha szalonba. Elsőnek egy testhez álló, térdnél fordosabb ruhát nézett ki. Nagyon jól állt neki, de én nem tudom benne elképzelni, hogy ilyen ruhába megy férjhez. A következő ruha szintén testhez álló volt, de semmi fodor semmi, csak egy sima selyem ruha. Nagyon egyszerű volt, mégis szép. Amíg Eleanor próbálgatta a ruhákat amiket kinézett magának, én is elkezdtem nézelődni. Szebbnél-szebb ruhákat láttam. Ahogy sétálgattam a selyem anyagok között, egy ruhán akadt meg a szemem. Egy bábúra volt felrakva, és valami eszméletlenül nézett ki. Nem volt pántja, abroncsos volt, és nagyon egyszerű. Nem vagyok a csili-vili híve, de ezen a ruhán nagyon tetszett, és szerintem még jól is állna. Sokáig álltam előtte, elképzelve az esküvőmet Harryvel. Ahogy az oltár elé lépek, és Harry gödröcskéi megvillannak, és ahogy megfogja a kezem, meg ahogyan az ujjamra húzza majd a gyűrűt..Szép kis álom. Harry még nem érett meg egy házasságra. De kezd. Eleanor hirtelen zavart meg kicsit könnyes szemekkel.
-Mi a baj édes?-kérdeztem meg.
-Soha nem fogok ruhát találni, ami jól állna nekem. Csúnya vagyok és kövér-siránkozott.
-Ezt azért te sem gondolhatod komolyan. Gyönyörű lány vagy, szerinted Louis miért téged választott! És mi az, hogy kövér vagy? Mert egy kicsit megnőtt a pocid a baba miatt??Ugyan már, mindig is tökéletesen néztél ki.-nyugtattam.
-Akkor miért nem találok egy ruhát?-kérdezte és könnyek csurogtak le az arcán.
A ruha elé álltam, amibe beleszerettem, nehogy észre vegye. De meglátta, és onnan már nem volt vissza út.
-Úristen ez gyönyörű-nézte meg jobban.
-Az-motyogtam.
-Azonnal fel is próbálom-mondta és kiválasztotta a méretét, majd bevitte.

Amíg vártam Eleanort, leültem a kanapéra, ami rettentő kényelmes volt. Bámészkodtam, néztem más lányokat akik szintén esküvői ruhákat próbálgatnak, volt aki fizetett. Nagyon jó volt látni ennyi nőt, hogy ennyire örülnek. Nem is kellett sokat várnom Elre ki is jött. A ruha tökéletesen állt rajta, ez ellen nem volt kétségem.
-Na szerinted hogy áll?-kérdezte mosolyogva.
-Gyönyörű vagy benne-káprázott a szemem.
-Ezt a ruhát szeretném. Jól érzem benne magam, és szerintem is jól áll-örült.
Mosolyogtam. Nem mondtam el neki, hogy ezt a ruhát én néztem ki, de hiába is mondtam volna, nem engem vesznek feleségül.
-Szüleidnek nagyon fog tetszeni-mosolyogtam és próbáltam vele együtt örülni.
-Szerintem is, köszönöm Stacy, nagyon szeretlek-ölelt át.
-Én is, de menj öltözz át, még sok a dolgunk.-hesegettem vissza a próbafülkébe.
Miután felöltözött, kifizettük a ruhát, és elindultunk a StarBucksba. Ittunk epres shaket, majd vissza mentünk a kórházba.

***
Mire beléptünk Harry szobájába, ő már ott állt, Louisval  felöltözve. Nem értettem, úgy tudtam, hogy még bent kell lennie, amíg teljesen felépül.
-T-Te mit csinálsz így?-dadogtam.
-Haza mehetek-mosolygott.
-Micsoda? Engedték?-kérdeztem kitágult szemekkel.
-Látom te is örülsz annak, hogy végre haza mehetek.-nevetett.
-Örülök nagyon, csak féltelek.. Nem akarom, hogy bajod essék-öleltem meg.
-Rob már börtönbe van szívem, miatta nem kell félnünk-nyugtatott.
-Srácok, elhiszem, hogy szerettek ölelkezni, de mennünk kéne utálom a kórházakat-szólt Louis.
Nevetni kezdtünk majd elindultunk lefelé.
-Mi van Zaynnel? Őt nem engedik haza?-kérdeztem.
-Neki még bent kell lennie 2 napot, de utána ő is jöhet.-mondta Louis.
Apró mosollyal az arcomon, beültünk a kocsiba, és elindultunk hozzánk. Mikor haza értünk, beljebb mentünk a házba, és lehuppantunk a kanapéra. Örültem végre itthon lenni, annyira jó. Itthon...Ez a szó olyan szív melengető. Szeretek itt lenni, főleg Harryvel. Rengeteg élmény köt ide. Érzelmes és vad éjszakák, bulik..Rengeteg más is. Harry óvatosan ült le mellém, válla még rettenetesen fájt. Egy kötés volt, és fel volt fáslizva a keze.Lassan tette óvatlan kezét át a vállam fölött. Louis és Eleanor pedig az esküvőt tervezgették. Aranyosak voltak, ahogy néha össze kaptak.
-Mikor lesz az esküvő?-nevetett Harry,mivel látta az arcukon, hogy még semmit nem tudnak.
-Én decemberben szeretném-vágta rá Louis.
-Az már csak másfél hónap.-kerekedtek ki a szemeim.
-Igen, viszont addigra nem nő meg annyira a hasad-gúnyolódott.
-Lehet-gondolkodott el Eleanor.
-Akkor mi lenne, ha december 18-án rendeznénk meg?-kérdezte Louis.
-December 18?-kaptam fel a fejem.
-Igen, miért az gond?-kérdezte Harry.
-Nem, tökéletes..-motyogtam és elindultam fel a szobába, ott hagytam őket.
Felmentem a lépcsőn és szemeim bekönnyesedtek. Becsuktam az ajtót magam után, és lecsúsztam az ajtó oldalán. Összekulcsoltam a kezeimet, és térdemre hajtottam a fejem. Sírtam, és sírtam. Ez a folyamatos sírás csak gyengévé tesz. Hallottam, ahogy valaki trappol felfelé a lépcsőn, majd az ajtón kopogtat.
-Stacy, kicsim, kérlek engedj be-kérlelt Harry.
Nem bírtam válaszolni, nehezen vettem a levegőt, az emlékek elő jöttek. Arrébb kúsztam az ágyig, hogy betudjon jönni az ajtón. Térdeimet újra felhúztam, és fejemet rá hajtottam. Harry halkan jött be, és leült mellém.
-Louis és Eleanor elment..Gondolták, most jobb ha ketten maradunk-szólt hozzám.
-Én nem akartam ezt.. Sajnálom Harry-dadogtam.
-Miért sírsz? És miért kérsz bocsánatot?-kérdezgetett.
-Azért kérek bocsánatot, mert Louist és Elenaort elüldöztem..És azért sírok mert..-próbáltam elmondani de megakadt a szavam. Nem bírtam tovább beszélni.
-Kicsim kérlek mond el. Bízhatsz bennem-ölelt át Harry.
-December 18-án....-kezdtem bele.